Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)
Az 1895. évi XXXVII. törvénycikk a találmányi szabadalmakról
vételét vagy használatát megszorítással vagy anélkül másnak engedélyezni. A gyakorlatbavételi és használati jog, valamint az azzal összekötött kötelezettségek az örökösökre is átszállanak. A gyakorlatbavételre vagy használatra jogosított e jogát élők között másra csak akkor ruházhatja át, ha a szabadalom tulajdonosával létrejött megállapodás szerint ez kifejezetten meg van engedve. 11. §. Ha a szabadalom több személynek adatott, vagy többekre átruháztatott : ezek, amennyiben más megegyezés nem történt, egyenlő részek szerinti tulajdonostársaknak tekintendők. Mindenik tulajdonostárs szabadon rendelkezhetik saját része fölött s a szabadalmat a 8. § értelmében használhatja. Harmadik személynek a gyakorlatbavételi és használati jog csak a társtulajdonosok közös egyetértésével engedélyezhető. 12. §. A szabadalom hatálytalan azzal szemben, aki a találmányt, amelyre másnak szabadalom engedélyeztetett, már azelőtt, mielőtt az utóbbi találmányát bejelentette volna, a magyar korona országai területén szabadalmi oltalom nélkül használta vagy a fölhasználásra szükséges berendezést létesített. Ily régibb jogosult a találmányt saját üzletének céljaira saját vagy idegen műhelyekben használhatja ugyan, de a jogosítványát csak saját üzletével együtt ruházhatja át. 13. §. A szabadalom hatálya nem terjed ki oly szállító eszközök szerkezeteire, melyek csak átmenőleg érkeznek a magyar korona országainak területére és oly tárgyakra, melyek külföldről, belföldi szabadraktárba átvitel vagy isméti kivitel céljából szállíttatnak, anélkül, hogy a belföldön forgalomba hozattak volna. 14. §. A szabadalom hatálya korlátozható annyiban, hogy a kereskedelemügyi miniszter rendelete alapján a hadsereg, a honvédség vagy a haditengerészet részére, vagy az állami egyedárúság céljaira az állam részére egészben vagy részben, a szabadalom egész tartamára vagy ennél rövidebb időre igénybe vehető. Ily esetben a feltalálónak kellő kártérítés nyújtandó, melynek összege, ha megegyezés létre nem jön, bírói úton állapítandó meg. A kártérítés iránti per folyama az államnak fent- említett használati jogát meg nem akaszthatja. Ennek a szakasznak a rendelkezéseit kiegészíti a 3000/1931. Honv. Min. rendeletnek a találmányokra vonatkozó része (lásd a 249. oldalt). 15. §. Az, akinek belföldön rendes lakhelye nincsen, szabadalmat csak akkor nyerhet és ebből eredő jogokat csak 16
