Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)

A 1911. évi I. törvénycikk (polgári perrendtartás)

lakó ügyvéd volt megbízva, az ebből származó költségtöbblet csak akkor térítendő meg, ha a bíróság a székhelyen kívül lakó ügyvéd megbízását a pernek célirányos vitelére szükségesnek találja. A 97. § első bekezdésében említett személyek részére munkadíj nem állapítható meg. A megtérítendő költséghez számítandó az ügyvéd által nem képviselt, valamint a személyesen meghallgatott (226. és 368. §-ok) félnek, úgyszintén a 95. § 1—4. pontjaiban említett meghatalmazottnak úti- és esetleges ellátási költsége, úgy­szintén időmulasztásának megtérítése is, amelyek megállapí­tására nézve a 314. § rendelkezései alkalmazandók. 426. §. Ha mindegyik fél részben nyertes, részben vesztes, a perköltség kölcsönösen megszüntetendő. A bíróság azonban az eset minősége szerint az egyik felet az ellenfél egész költsé­gében, vagy ennek egy részében is elmarasztalhatja. Különösen elmarasztalhatja a bíróság a felet a per egész költségében, ha az ellenfél meg nem ítélt többkövetelése aránytalanul csekély volt, vagy onnan eredt, hogy a követelés összege bírói meg­állapítástól vagy kölcsönös leszámolástól függött. 427. §. Ha az alperes a perre okot nem adott és a követe­lést az első tárgyaláson azonnal elismeri, a költséget a felperes köteles viselni. 430. §. Az a fél, aki egyes támadó vagy védő cselekményt sikertelenül vesz igénybe, az ezzel okozott költség viselésére kötelezhető, habár az ügyben nyertes is lett. 431. §. Az a fél, aki határnapot vagy határidőt elmulaszt, az ebből eredő költséget, valamint az ellentmondás és az iga­zolás költségeit is viselni köteles, kivéve, ha a mulasztást az ellenfél okozta. Az a fél, aki elnapolásra, halasztásra vagy új határnap kitűzésére hibájával okot ad, az ebből eredő költséget minden­esetre viselni köteles. TIZENHETEDIK FEJEZET. Mulasztás. 436. §. Valamely perbeli cselekmény elmulasztásának általában az a következménye, hogy az elmulasztott cselekmény többé hatályosan nem teljesíthető. A különös következményeket, amelyek ezen felül vala­mely mulasztással egybekötvék, a törvény állapítja meg. 135

Next

/
Oldalképek
Tartalom