Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)

Az 1895. évi XXXVII. törvénycikk a találmányi szabadalmakról

A törvényszakasz második bekezdésére nézve megemlítendő, hogy az valamely bejelentés elutasítására csak akkor lehet jogalap, ha annak tárgyát bejelentő teljes egészében, vagy legalább is lényegében mástól vette, amint ezt a szakasz második sora előírja. Ennek megjelelő határozatot hozott a szabadalmi bíróság a K. 10.222. alapszámú ügyben (lásd az 1930. évi Szabadalmi Közlöny 160. oldalát).

Figyelmet érdemel még az a körülmény is, hogy a § értelme nem általánosítható olykép, hogy az minden esetre érvényes, amelyben bejelentő a bejelentés tárgyát mástól vette. A § ugyanis taxatíve felsorolja azokat az eseteket, melyekben a szabadalom e § alapján megtagadható és így általánosításnak helye nincs. Ilyen értelmű határozatot hozott a bíróság a G. 6353. alapszámú ügyben (lásd az 1929. évi Szabadalmi Közlöny 270. oldalát), melynél megállapította, hogy a szóbeli közlés nem olyan esemény, mely az 5. § alapján a szabadalom megtagadását eredményezheti.

6. §. Állami vagy magánalkalmazásban álló személyek részére az alkalmazást adó állam kormánya, vagy a magánvállalat felszólalása esetén megtagadandó a szabadalom engedélyezése, ha a bejelentőnek alkalmazásából vagy hivatalos állásából folyó teendője volt, vagy szerződése kötelezte őt arra, hogy a szakértelmét olyan gyártási eljárások vagy ipari termékek feltalálására használja fel, mint aminőre a szabadalmat kéri.

Ily esetekben az államkormány, illetve a magánvállalat jogosítva van a szabadalmat a bejelentés visszavonásáról vagy elutasításáról vett értesítéstől 30 napon belül az első bejelentéstől számítandó elsőbbséggel maga részére igénybe venni.

Mivel a törvényben szereplő »szabadalom« kifejezés alatt csakis magyar szabadalom, »minisztérium« alatt csakis magyar minisztérium stb. értendő, felmerülhet az a kérdés, hogy a 6. § csak magyar honosokra vonatkozik-e, vagy pedig külföldiekre is. Az eddig kialakult joggyakorlat szerint e törvényszakasz bel- és külföldiekre egyaránt hatályos.

7. §. Oly szabadalom, mely egy már szabadalmazott vagy szabadalmazás végett bejelentett találmány javítását vagy tökéletesbítését célozza, az eredeti találmány bejelentésétől számítandó egy év alatt csak az eredeti bejelentőnek vagy jogutódjának adható meg.

Ennélfogva harmadik személyek által bejelentett javítási találmányok iránt a tárgyalás csak akkor indítható meg, ha az eredeti bejelentő a fentebbi határidő alatt erre vonatig