Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)
A 1911. évi I. törvénycikk (polgári perrendtartás)
elnapolhatják. Ezen az eseten kívül az ellenfél beleegyezése az elnapolásnak és az elhalasztásnak a 238. és a 239. §-okban megjelölt törvényes feltételeit nem pótolja. 245. §. A törvényszéki eljárásban a félnek jogában áll olyan kérelmeket és ténybeli előadásokat (221. §), amelyek az előkészítő iratokban nincsenek előadva, vagy tartalmuktól eltérnek, a tárgyalás folyamán a jegyzőkönyvhöz melléklendő irattal megállapítani. A bíróság az irat helyességét ellenőrzi és a meg nem felelő irat csatolását megtagadja. Az elnök hivatalból is elrendelheti, hogy a tárgyaláson előterjesztett, az ügy eldöntésére vagy az eljárás menetére jelentőséggel bíró kérelmek és módosításaik, továbbá beismerések és más lényeges nyilatkozatok, valamint az, hogy a fél az ellenfél tényállítására, vagy okiratára a bíróság felszólítása után sem nyilatkozott, közvetlenül a jegyzőkönyvbe vétessenek fel. A fél kérelmére meg kell a jegyzőkönyvben állapítani, hogy az előkészítő iratban foglalt ténybeli előadásait a szóbeli tárgyaláson változatlanul, vagy az első és második bekezdés értelmében megállapított módosításokkal előadta. 247. §. A jegyzőkönyv és mellékletei a felek előtt fel- olvasandók vagy megtekintés végett feltárandók. A jegyzőkönyvbe ennek megtörténtét fel kell venni. A jegyzőkönyv a felek megegyezései alapján kiegészíthető és kiigazítható. [A jegyzőkönyvet a bíró — ha a törvényszék tanácsban határoz, az elnök — esetleg a jegyzőkönyvvezető és a tolmács, továbbá a felek is aláírják]. Ha a felek a jegyzőkönyv aláírását megtagadják, ezt a jegyzőkönyvben meg kell jegyezni. A jegyzőkönyvben semmit sem szabad a sorok közé, fölé vagy alá írni. Ha szavakat kell törölni, a törlést úgy kell megtenni, hogy a szavak olvashatók maradjanak. Pótlásokat a jegyzőkönyv szélére vagy aljára kell írni és — ha lényegesek — külön kell aláírni. 248. §. A bíróság a fél kérelmére elrendelheti a szóbeli tárgyalásnak vagy egy részének gyorsírással való feljegyzését, ha a kérelmező fél a gyorsíró alkalmazásának költségét a kérelem előterjesztésekor a bíróságnál leteszi. A tárgyalást gyorsíró alkalmazása végett elhalasztani, vagy elnapolni nem szabad. Ha a bíróság a gyorsírói feljegyzést elrendelte, a gyorsírót a kérelmező fél meghallgatásával az elnök rendeli ki. 120