Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)

A 1911. évi I. törvénycikk (polgári perrendtartás)

ki, hogy a szegény felet képviselő ügyvéd a szükséges cselekményeket szegénységi jogon végezhesse.

A perbíróság a szegénységi jogot a féltől az eljárás bármely szakában hivatalból is megvonja, ha kitűnik, hogy a szegénységi jog feltételei nem voltak meg, vagy már nincsenek meg. Azon az alapon, hogy a perlekedés már előre teljesen eredménytelennek mutatkozik, a szegény fél részére kirendelt ügyvéd kérelmére is köteles a bíróság határozni a szegénységi jog megvonása kérdésében.

Az a fél, aki a szegénységi jog megadását a vagyoni feltételekre nézve tudva hamis előadás alapján eszközölte ki, [hatszáz pengőig] terjedhető pénzbírságban marasztalandó.

119. §. A szegénységi joggal perlekedő fél azokat az összegeket, amelyek fizetése alól szegénységi joga alapján egyelőre fel volt mentve, utólag köteles megfizetni, mihelyt a szegénységi jog vagyoni feltételei már nincsenek meg.

HATODIK FEJEZET.

Biztosíték.

124. §. A külföldi felperes az alperes kívánatára a perköltség és az ítéleti illeték fedezéséül biztosítékot köteles adni, kivéve, ha abban az államban, amelynek a felperes honosa, a magyar állampolgárt megfelelő esetben biztosíték adására nem kötelezik.

Az igazságügyminiszternek erről tett nyilatkozata a bíróságokra kötelező. E nyilatkozatot kétség esetében hivatalból kell kikérni.

125. §. Az alperes abban az esetben is követelhet biztosítékot, ha a biztosíték adásának oka a per folyamán áll be, kivéve, ha a felperesi követelés elismert része elegendő biztosítékul szolgál.

126. §. A biztosíték mennyiségét az alperes költségének valószínű összege szerint a bíróság állapítja meg.

Az alperes által a per folyamán indított keresetből származó költséget a megállapításnál nem lehet figyelembe venni.

Ha a megállapított összeg a per folyamán elégtelennek mutatkozik és a felperesi követelésnek elismert része sem szolgálna elegendő biztosítékul, az alperes további biztosítékot követelhet.

A fellebbviteli eljárásban a felperestől további biztosíték csak az esetben követelhető, ha ő élt felebbezéssel vagy felülvizsgálati kérelemmel és ha a követelésnek bár még nem jogerősen megítélt része elegendő biztosítékul nem szolgál.

8

113