Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)

A 1911. évi I. törvénycikk (polgári perrendtartás)

valamint a szükséges hirdetmények és az ügygondnok költsé­gének fizetése alól és ezeket az államkincstár előlegezi, [kivéve az ügygondnok költségét, amely költség fizetése csak a per­költségben marasztalt féltől követelhető]. Hogy a szegénység miatt mennyiben van helye bélyeg- és illetékmentességnek, azt külön jogszabályok határozzák meg. [Ha a perben az egyik fél szegénységi jogban részesül, ellenfelét a 112. §-ban foglalt feltételek nélkül is megilleti az a jog, hogy az illetéknek arra a részére nézve, amelyet kizárólag a szegénységi jogban részesülő fél keresete vagy viszontkere- sete következtében kellene lerónia, egyelőre fel van mentve az ügyben felmerülő, akár bélyeggel, akár készpénzzel lero­vandó illetékek lerovása alól. Ebben az esetben a szegénységi jogban részesülő fél ellenfele az ügy jogerős befejezése után, ha pervesztes, kiszabás alapján, a marasztalási összegnek aránylag megfelelő illetéket utólag megfizetni köteles, még pedig mind a saját magáért, mind az ellenfélért lerovandó illetékeket, ideértve az ítéleti illetéket is. Ha a vagyonjogi perben szegénységi jogot kérő fél a perköltség egy részét fedezni tudja anélkül, hogy a saját és a 112. § 2. bekezdésében megjelölt hozzátartozóinak szükséges tartása sérelmet szenvedne, a bíróság a szegénységi jogot meg­adó határozatban kimondja, hogy a 113. § 1. bekezdésének 1., 3. és 4. pontjában felsorolt költségeknek e része tekinteté­ben egyelőre nincs a fizetés alól felmentve. Ha olyan felperes terjeszt elő szegénységi jog megadása iránt kérelmet, aki ugyanazzal az alperessel szemben szegény­ségi jogon folytatott perben három éven belül jogerősen meg­ítélt perköltséget nem fizette meg, a bíróság a szegénységi jog megadása előtt vizsgálja, hogy felperes perlekedése nem rossz- hiszemű-e]. 114. §. A szegénységi jog megadása az ellenféllel szem­ben a perköltség megtérítésének kötelezettségét nem érinti. 115. §. A szegénységi jog megadása a per bíróságánál írásban vagy szóval kérhető. Ha a fél a perbíróság székhelyén kívül fekvő járásbíró­ság területén lakik vagy tartózkodik, kérelmét szóval lak­helyének vagy tartózkodási helyének járásbírósága előtt is előadhatja, amely az erről felvett jegyzőkönyvet a perbíró­sághoz teszi át. A kérelemben a szükséghez képest elő kell adni a peres ügy állását a bizonyító eszközök megnevezésével. A kérelem mellett továbbá be kell mutatni a hatósági bizonyítványt, amely tanúsítja a félnek állását vagy foglalkozását, vagyoni viszo­111

Next

/
Oldalképek
Tartalom