Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek

94

írói müvek.

idejére (50 év) vannak védve, mivel a 17. §. rövidebb határidőt ezekre nem állít föl. A holt nyelven megjelent művet más holt nyelvre fordítva kiadni : nem bitorlás.

Ad 2. Feltétlen bitorlás az egyszerre több nyelven megjelent művek e nyelvek valamelyikére való fordítása, de a 17. §. szerint csak az eredeti mű megjelenésétől számított öt év alatt. A többnyelvű kiadásnak azonban a magyar állam területén kell megjelennie, vagy a szerzőnek (jogutód) magyar állampolgárnak kell lennie. (79. §.) Magyar állampolgárnak külföldön, más nyelven a belföldivel egyszerre megjelent műve szintén ezén védelem alá esik, de csakis belföldön. Külföldön az illető állam törvénye vagy a nemzetközi szerződés határoz.

Az eredeti többnyelvű kiadás egyes kiadásai természetesen mint a mii eredeti kiadásai vannak védve a szerzői jog egész idejére. E pont a kiadásokat csak az ellen védi, hogy az egyik kiadást valaki a másik nyelvére ne fordítsa. E tilalom fenntartására a mű címlapján vagy elején a fordítási tilalom kitétele nem szükséges. Ha a szerző a kiadások nyelvein kívül a más nyelvekre való fordítást is el akarja tiltani, a fordítás tilalmát a 7. §. 3. pontja szerint ki kell tenni.

Ad 3. A feltételekhez kötött általános fordítási tilalom esetei közé tartozik minden az 1. és 2. pont alatt fel nem sorolt mű fordítása, ideértve a még meg nem jelent műveket is. E pont tulajdonképpen feljogosítja a szerzőt arra, hogy művének általában tilalom alá nem eső fordított többszörözését stb. bizonyos feltételek alatt és 5 évi időnél nem hosszabbra eltilthassa.

E feltételek a következők :

a) A fordítási jog kifejezett fenntartása a mű címlapján (a külső vagy a belső oldalon) vagy a mű szövegének elején. Amely utóbbi rendesen a hírlapokban és folyóiratokban megjelent önálló művek címfelírása és a szöveg kezdete közt szokott történni. Az előszóban, az után, vagy a mű szövegében és végén kitett fenntartás hatástalan.

A fenntartás szövegének határozottan a fordítás fenntartását kell tartalmaznia. Elégtelen tehát a bírói gyakorlat