Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek
5—6. §. Az eredeti mű bitorlása. 61 1. A bitorlás. E kifejező régi, népies szó idegen vagyon jogtalan használatát jelenti. A szerzői jogok sértéseire először Arany László alkalmazta 1876. évi törvény tervében. (Budapesti Szemle, 1876 : 20. sz.) Általános elfogadást nyert, mivel a jogsértés fogalmát jól kifejezi. Az írói művek bitorlásának fogalmi köre a Szjt. 5. §-ában csak általánosságban van megjelölve a jogosulatlan gépi többszörözés, közzététel és forgalomba helyezés cselekményeivel. E cselekmények azonban külön-külön és egyenkint is megállapítják a bitorlást, noha az esetek nagy többségében mint a kiadó cselekményei együtt szoktak előfordulni. (L. a 68. és 70. lapon.) Előfordulhat tehát a bitorlás oly többszörözés útján is, amelynek példányai soha forgalomba nem kerültek. Viszont lehetséges a bitorlás a közzététel oly cselekményei által is, amelyek többszörözéssel összekötve nincsenek. Végül a puszta forgalomba helyezés (elárusítás, terjesztés) cselekménye is megállapíthatja a bitorlást az előbbi két cselekmény minden hozzájárulása nélkül. A magyar bírói gyakorlat ily értelemben végleg megállapodottnak tekintendő. Kétségtelen azonban, hogy a szerzőjogi bitorlás fogalomköre az 5. §. általános kijelentésében nem merül ki. Mindjárt a 6. és 7., továbbá a 24. §-ban vannak az írói műveket illető oly jogsértő cselekmények is, amelyek az 5. §. alá nem vonhatók s így a bitorlásnak külön meghatározott cselekményei és esetei. Hogy azonban ezeket a bitorlástól különböző természetű cselekményeknek tekintsük, arra a törvényből okot nem lehet meríteni. A törvény a bitorláson kívül más fogalomjelzőt a külön felállított jogsértésekre sem használ. A Szjt. szerint tehát a bitorlás a szerzői jog bármely megsértését jelenti. A bitorlás egyes esetei a Szjt. 5., 6., 7., 8., 22., 23., 24., 25., 46., 47., 48., 49., 53., 54., 61., 62., 67., 68. és 71. §-ai- ban foglaltatnak. A XB. Szjt. a szerzői jogok megsértésére külön fogalomjelzőt nem ismer, ellenben az O. Szjt. az Eingriff gyűjtőszót használja.
