Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Bevezetés

BEVEZETÉS.

E munka a magyar szerzői jog életben levő anyagát a gyakorlati használatra is alkalmas módon adja elő. Magában foglalja tehát az anyagi jogon kívül az eljárási szabályokat és az életben levő nemzetközi szerződéseket is. Mondani sem kell, hogy a bírói gyakorlatra különös gond van benne fordítva. A meglevő jogállapot megismerésénél inkább is erre van szükség, mint az elméletre, amiben mértéket tartottam.

A reformkérdésekre is ki akartam valamelyest terjeszkedni, de ebben két akadály is állott előttem. Az egyik e könyv szorosra szabott terjedelme. A másik élő szerzői jogunk különös állapota.

Az 1870. évi németbirodalmi Urheberrechten, ennek 1876. évi két pótlékán és az akkori idők jogfelfogásán épülvén fel, a mi élő szerzői jogunk nem illik többé egészen a változott idők nagyon sokban más, de mindenesetre fejlettebb forgalmához és igényeihez. Ennek a szempontnak munkámba vegyítése azonban csak zavarta volna élő jog- állapotunk helyes megértését.

Kétségtelen, hogy szerzői jogunk sok tekintetben már anakronizmus. Amihez járul még az is, hogy a nagyobb európai országok — hazánk, Ausztria, Németalföld és Oroszország kivételével — már sorra az 1886. évi berni szerzőjogi egyezményhez csatlakoztak és ennek előnyeit élvezik.

Különösen érezhető volt mindez a jelen munka elkészítése közben. Ismételve előfordult, hogy ott, ahol a magyar bírói jogalkalmazás a mi 1884. évi törvényünk szövegét