Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek
Átruházás, öröklés. 53 Átruházás, öröklés. 3. §. A szerző joga szerződés, vagy halál esetére tett > intézkedés által másokra is — akár korlátlanul, akár I / korlátolva — átruházható. Ilyen intézkedés hiányában a szerző joga, annak törvényes örököseire száll át. A magyar szent koronának az uratlan hagyatékra nézve fennálló háramlási joga a szerzői jogra ki nem terjed. Ha a műnek több szerzője van és ezek valamelyike j örökös nélkül halt el, a szerzői jog az életben maradt szerző- j társakat illeti. 1. A szerzői jog átruházása a gyakorlatban a jog vagyoni értékesítésének közönséges módja. A szerző csak ritkán van abban a helyzetben, hogy maga többszörösíttesse művét. Ha mégis teszi, akkor is kénytelen a kereskedéshez fordulni az elárusítás végett. Ebben az esetben jön létre a szerző saját kiadása név alatt ismeretes több- szörösítési és forgalomba helyezési mód, amikor az elkészült és a szerző tulajdonában lévő nyomtatványkészletet a könyvkereskedő bizonyos jutalékért (ez szokás szerint a vételár 25—50%-a) árusítja el. Ebben az esetben természetesen a szerzői jogból semmi sincs elidegenítve. Az esetek nagy többségében a szerző kénytelen írói műve szerzői jogát rendesen a kiadóra korlátlanul vagy korlátozva átszállítani. A korlátlan átruházás a szerzőt illető minden jog átszállítását jelenti (tehát a mű fordítási jogát is), még pedig arra az időre, ameddig a szerzőt e jog megilleti. A szerzői jogosítványok közül egyedül a szerző személyes jogai nem szállanák át a jogügylet által, hacsak a szerző ezt külön ki nem jelenti. E személyes jogok ugyan a magyar Szjt. szerint kifejezett védelemben nem részesülnek (ez egyik legerősebb oka a reformtörekvésnek), de nem kétséges, hogy változtatásokat a művön az új jogosított (kiadó, színigazgató, impresario) a szerző beleegyezése nélkül nem tehet. (KT. 519. §.)
