Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek
48 Írói müvek. esetben a bíróság szabad belátása szerint határozza meg, de a peres eljárás esetében is be kell várni a jogosítottnak a bírói ítéletet, mivel enélkül a közös mű közzétételével a bitorlás jogkövetkezményeinek tenné ki magát. A törvény e rendelkezése különösen a forgalom élénkülése óta igen sok panaszra adott okot. Vitás esetekben, amilyenek pedig sűrűn felmerülnek, az előzetes eljárás csaknem lehetetlenné teszi a szerzőtársra nézve, hogy jogával élhessen. A hosszadalmas bírói eljárás előzetes lefolytatása a szerzőre nézve többnyire a kedvező alkalom elmúlását és a mű jelentékeny értékveszteségét jelenti, ami még fokozódik akkor, ha a szerzőtárs meghal és örökösei bizonytalanok, vagy éppen eltűnik a szerzőtárs. A törvény azonfelül bitorlás esetében nem állapítja meg külön minden szerzőtárs perlési jogát sem. Az O. Szjt. 7. §-a a szerzőtársak jogát a részek elválaszthatlan- sága esetében osztatlannak mondja s művükről így csak közös egyetértéssel rendelkezhetnek, bár a bitorló ellen mindegyikük külön is felléphet. A NB. Szjt. 6. §-a erre az esetre a szerzők közt az eszmei hányadrészek szerint való jogközösséget állapítja meg az ált. polg. törvény- könyv rendelkezése szerint. A szerzői jog kihalása ebben az esetben a legutoljára elhalt szerző után igazodik. Gyűjteményes művek. 2. §. Többeknek irodalmi adalékaiból álló műre, mint egységes egészre nézve, a szerkesztő a szerzővel egyenlő védelemben részesül. Az egyes irodalmi adalékokra nézve a szerzői jog azoknak szerzőit illeti. Még meg nem jelent, s egyszersmind a jelen törvény védelme alatt nem álló iratokból vagy adalékokból szerkesztett gyűjteményes műre, mint egységes egészre, a szer- / kesztő a szerzővel egyenlő védelemben részesül. 1. A gyűjteményes müvek megjelenési időhöz kötött és időhöz nem kötött gyűjtemények szoktak lenni.
