Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek
46 írói művek. c) A színmüvek szerzője, ideértetvén a zenés színmüvek is, müvének nyilvános előadásán kívül (49. §.), a fordításra és az átdolgozásra (46. §.) bír kizárólagos joggal. A színmű és zenés színmű mint írói mű az azt megillető jogokban részesül. d) A képzőynűvészet (rajz, metszés, festés, szobor) alkotásainak szerzője kizárólagos joggal bír : az utánképzésre, közzétételre és forgalomba helyezésre. Az utánképzés alatt a mű egyszerű mása és sokszorosítása értendő képben vagy plasztikai műben egyaránt. (60. §.) e) A műszaki jellegű művek, nevezetesen a föld- és térképek, a természettudományi, mértani, építészeti és más műszaki rajzok és ábrák, — feltéve, hogy rendeltetésüknél fogva képzőművészeti alkotásoknak nem tekinthetők, — mindenben az írói müvek védelmében, ellenkező esetben pedig a képzőművészeti alkotások védelmében részesülnek. (67. §.) f) A fényképeknél az eredeti felvétel szerzője kizárólagos joggal bír műve utánképzésére, közzétételére és forgalomba helyezésére. (69. §.) Mit kell gépi többszörözés, közzététel, forgalomba helyezés, nyilvános előadás és utánképzés alatt érteni, az az egyes bitorlási eseteknél adatik elő. 3. A szerző az a szeméty, akinek szellemi tevékenysége a művet létrehozza. Ez nemcsak az írói, hanem a többi szerzőjogi műre nézve is áll. A szerző fogalma a törvényben kizárólagos lévén, ilyennek semmiképpen nem tekinthető az, aki a szerzőt megbízta valamely mű létrehozásával, még akkor sem, ha a művet a szerzőnél díjért vagy előleggel megrendelte (kiadó, vállalkozó, impresario), avagy a műhöz tervével vagy tanácsával hozzájárult. A kir. Curia gyakorlata szerzőnek azt tekinti, akinek szellemi . munkája magából a műből kitűnik. (C. 1902 : 891. sz.) Az ú. n. munkatársak, akik különösen hírlapoknál, folyó iratoknál és más gyűjteményes vállalatoknál közönségesen
