Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Második rész. Eljárás - IV. Bírósági eljárás
Bírói eljárás. 211 10. §. A törvényszék az ellenfél beleegyezése nélkül csak a fél indokolt kérelmére, s mindegyik periratra csak egyszer, engedhet halasztást. A halasztás iránti kérelem a perirat megkezdése előtt a jegyzőkönyvbe iktatandó, s a jegyzőkönyv, az ellenfél netaláni észrevételeivel együtt, határozathozatal végett a pertárnok által azonnal a bírósági elintézés alá terjesztendő. Ha a bíróság a halasztást megtagadja, a tárgyalás további folytatására határnapot tűz ki. A felek kölcsönös beleegyezéssel többszörös halasztást is engedhetnek egymásnak. Az ilymódon engedélyezett halasztás a jegyzőkönyvbe iktatandó. 11. §. Nagyobb fontosságú vagy bonyolult természetű perekben a törvényszék bármelyik félnek indokolt kérelmére írásbeli eljárást rendelhet. írásbeli eljárásnak van helye akkor is, ha az eljárás ezen módját mindkét fél egyetértőleg kívánja. Ezen esetekben az eljárásnál, amennyiben a felek perirataiknak beadására nézve egyezségileg másként meg nem állapodtak, a törvénykezési rendtartás idevonatkozó rendelkezései követendők. Az írásbeli eljárás elrendelése iránti kérelem csak az első tárgyalási határnapon, s amennyiben az 5. §. szerint a bírói illetőség ellen kifogás tétetett, a kifogással egyidejűleg terjeszthető elő. A kérelem iránt köteles az ellenfél még azon tárgyalási napon nyilatkozni, s ha nem nyilatkozik, úgy tekintetik, mintha a pernek írásbeli tárgyalásába beleegyezett volna. Az ezen tárgyban felvett jegyzőkönyv, a keresetlevél első s az ügyvédi megbízások eredeti példányaival, a per- tárnok által haladéktalanul a törvényszék elé terjesztendő. Az írásbeli eljárást megengedő vagy megtagadó végzés ellen felfolyamodásnak nincs helye. 12. $. A jegyzőkönyvek alakjára és felszerelésére, továbbá az írásbeli eljárásban a periratok kezelésére és kézbesítésére, valamint az iratoknak bemutatására nézve az 1868 : LIV. t.-c. 141—143., 146. és 147. §-ai irányadók. 13. §. A bíróság idézésére meg nem jelenő tanú ellen az 1868 : LIV. t.-c. 206. §-a szerint pénzbírság állapítandó meg. A pénzbírság behajthatlansága esetében, az idézett törvény rendelkezései szerint, elzárásra változtatandó. Ez utóbbi esetben a jogerőre emelkedett határozat, foganatosítás végett, a kir. ügyészhez teendő át. 11. $. Ha szakértők meghallgatásának szüksége forog fenn, — 1884 : XVI. t.-c. 1. és 30. §-ai —• a törvényszék véleményadás végett a most érintett t.-c. 31. §-a értelmében 14*
