Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Második rész. Eljárás - I. Az 1884:XVI. t.-c. eljárási része

196

Eljárás.

Magánindítvány.

27. §. Az eljárás csak a sértett fél kérelmére indíttatik

/ meg.

A sértett fél az első folyamodáséi bíróság által hozott } ítélet közlése előtt kijelentheti, hogy a panaszlottnak a megbüntetését nem kívánja. Ilyen kijelentés esetében büntetés> nek helye nincsen.

Felperesség.

28. §. A szerzői jog bitorlása miatt keresetet indíthat / az, akinek szerzői vagy kiadói joga megsértetett, vagy / veszélyeztetve van.

A már közzétett müveknél az ellenkező tényállás N igazolásáig az tartandó szerzőnek, aki a művön szerzőül

> meg van nevezve.

> Az álnév alatt, vagy a szerző nevének kitétele nélkül 5 megjelent műveknél, ha a kiadó megnevezve nincsen, a ' művön kijelölt bizományos van jogosítva a szerzőt illető / jogok érvényesítésére. A művön megnevezett kiadó, illetve / bizományos, az ellenkező tényállás igazolásáig, az álnevű, / vagy a meg nem nevezett szerző jogutódának tekintetik.

Bírói gyakorlat.

1. A kir. Curia gj’akorlata szerint a szerző, ha jogait másra át is ruházta, művének bitorlása miatt mint felperes a maga eredeti jogán is felléphet s így alperes a szerző felperességét e címen sikerrel nem kifogásolhatja. Kivéve, ha a szerző az átruházásnál a bitorlás üldözésének jogáról is lemondott.

Győri T. : Az a kérdés, hogy felperesek az általuk szerzett színmű nyilvános előadására vonatkozó jogukat B. F.-re s megelőzőleg másokra átruházták-e vagy sem ? a felperességi jog elbírálásánál a jelen perben közömbös ; mert a nyilvános előadás jogának átruházása egymagában, , ellenkező megállapodás nélkül, nem szünteti meg a szerzőnek azt a jogát, hogy a szerzői jog bitorlását üldözheti. Azt pedig, hogy felperesek ezen jogukról lemondottak volna, alperes nem is állítja.

C. : Hh. (1903 : 6497. sz.)

2. .Alperes csődje esetén magát a közadóst személyesen kell perbevonni.