Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - VI. Fejezet. Fényképek
69—72. §. Időtartam. Bitorlás. Arckép. 187 útján csomagoló papirosain és falragaszain többszöröztette. Maga az ábrázolt személy lépett fel és pedig az 5 évi határidőn túl. Szegedi tsz. : A kereshetőséget megállapítja, alperest a papirosok használatától eltiltja, büntetést rendel. Indokok : Az arckép megrendelőjének kizárólagos utánképzési joga nem az eredeti felvétel szerzőjének jogán alapszik, hanem a fényképésszel kötött szerződésből eredő önálló jog ; az arckép jogosulatlan utánképzése esetében, tehát nem a szerző, hanem a fényképészeti arckép megrendelőjének, akit rendszerint a fénykép ábrázol, személyiségi, illetőleg az arckép feletti rendelkezési joga sértetvén meg, a Szjt. 70. és 73. §-ai, amint az a törvény szószerinti értelméből és annak előmunkálataiból megállapítható, nem alkalmazhatók. Az eredeti felvétel szerzőjének kizárólagos joga a 69. §. szerint csak a fényképészet által előállított műnek, de nem egyúttal a megrendelt fényképészeti arcképnek. . . utánképzése, közzététele és forgalomba helyezésére terjed ki, a 70. §. pedig a fényképészeti mű szerzőjét vágj’ jogutódját illető védelmi időt határozza meg . . . A megrendelt fényképészeti arcképre vonatkozólag a Szjt. 72. §-a szerint a megrendelőt kizárólag illető utánképzési jog védelme tehát időben korlátozva nem lévén, alpereseknek azon kifogása, hogy felperesnek joga azért, mert a fényképészeti felvétel 10—12 évvel ezelőtt történt, elévült, alaptalan. Jogi tévedésen alapszik alpereseknek azon érvelése is, bőgj-' a 73. §. eseteiben a fényképészeti arckép szabad felhasználása, illetőleg utánképzése a törvénybe nem ütközik, mert a már kifejtettek szerint a 73. §. rendelkezései a fénj'képészeti művekre s nem az arcképekre vonatkoznak s mert a rendszerint magáncélokra készült arcképnek a jogosult beleegyezés'e nélkül bárminő módon, ha mindjárt attól különböző új mű előállítására való felhasználása, utánképzése, közzététele és forgalomba helj’ezése a megrendelőnek a fényképészi arcképre szerzett jogait sértő, tiltott cselekményt képez. C. : Hh. (1901 : 1840. sz.) 3. Alperes felperesnek a királjd ábrázoló jogos fénj'képfelvétélét levelezőlapokon utánképezte és forgalomba hozta. Az eredetin felperes neve, lakhelj’e és a naptári év ki van téve. (Szjt. 69., 70. §.) Budapesti tsz. : A bitorlást a Szjt. 71. §-a alapján megállapítja s alperest 50 korona pénzbírságra és 500 korona kárösszegre és jár. ítéli. A 73. §-t mellőzi, mert sem új művet, sem új műfajt, sem iparkészítményt nem talál az utánképzésben. Budapesti kir. T. : Hh. a pénzbüntetésnek 20 koronára, a kárösszegnek 42 koronára való leszállítása mellett. Indokok : . . . Kétségtelen ugj-an, bőgj' a képes levelezőlap önmagában véve a fényképtől rendszerint lénj’egesen elütő önálló iparkészítmény és a fénj'- képfelvételtól különböző új műnek tekintendő. A jelen esetben
