Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - VI. Fejezet. Fényképek
182 Fényképek. vény életbeléptetéséről szóló 1896 : 573. sz. keresk. min. rendelet 18. §-át.) 2. A védelem terjedelme a 67. és 68. §-ok szerint a következő : a) A képrzóművészeli alkotásoknak tekinthető rajzok és ábrák mint képzőművészeti alkotások védetnek. Ilyen lehet pl. valamely épület művészies homlokzatának rajzolt vagy festett terve. A tervezett épület vagy műemlék rajzának és mintájának szobrászati érdekű része vagy egésze. Ilyenek a festő vagy a szobrász első vázlatai is. (Skizzek.) b) A természettudomány vagy technikai rendeltetésű rajzok és ábrák mint írói művek védetnek. A törvény e rendelkezése nem magyarázható tágan. A kir. Curia az árjegyzékeknél szokásos rajzokat, illetőleg képeket azért nem tekintette műszaki (technikai) ábráknak, mivel csak a gépek külsejét mutatják, de nem műszaki szerkezetét is. (L. a 143. lapon az 1. jogesetet.) c) Kivételek még a bitorlás alól a 68. §-ban megjelölt átvételek bármely írói munkába, de csakis a szöveg értelmezése végett és a forrás világos megnevezése mellett. Az »írói munka« jellege és célja közömbös. Egyebekben az ezzel rokon 62. §. 4. pontjánál felhozottak e részben is figyelembe jönnek. (L. a 176. lapon.) A Szjt. ez utóbbi rendelkezése is sűrű panaszra ad okot, mivel az átvételi engedelem korlátjai fölötte lazák s az építészet, tudományosság és technika szellemi műveit a szerző rovására, a művelődési közérdeket messze meghaladó mértékben teszi közkinccsé. A visszásságokon a reformig a bírói gyakorlat szigora enyhíthet. HATODIK FEJEZET. Fényképek. 69. §. A fényképészet által előállított műnek gépi / utánképzése, közzététele és forgalomba helyezése, a 70. §-ban > megállapított védelmi idő alatt, az eredeti felvétel szerző- ( jenek kizárólagos jogát képezi.
