Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - IV. Fejezet. A képzőművészet alkotásai
63—64. §. Utánképzés. Átruházás. 177 más műfajban vagy műnemben jogosan utánozta. Művészi érdem csakis az ilyen fordítás szerű átdolgozásokkal jár. Hogy az ily utánzás csak a szerző beleegyezésével jogos, a 61. §. 1. bekezdéséből következik. De ha az eredeti mű szerzői joga már kihalt (a mű köztulajdonná vált), az új mű akkor is új szerzői jogot alapít, tehát új védelmi időtartamot is. Ilyen eset pl. egy régi klasszikus olajfestmény utánzása vízfestésben, rajzban, rézkarcban stb. A jogos utánképző (utánzó) lehet maga az eredeti mű szerzője is, akinek új művére új szerzői joga támad. De fenntarthatja a szerző eladott eredeti művének utánképzési jogát magának is és ekkor a más tulajdonába átment műtárgyról is jogosan készíthet ő maga új szerzői jogot alapító utánzásokat. Az átruházás. 64. §. Ha a szerző valamely művét másnak tulajdonába bocsátja, ezzel az utánképzés joga még átengedett- \ nek nem tekintetik. A megrendelt arcképeknél és szobor- képmásoknál ,e jog a megrendelőt illeti. A tulajdonos nem köteles a müvet a szerzőnek, vagy jogutódának utánképzés végett átengedni. A szerző és jogutóda közti ügylet rendesen az eredeti műtárgy testi tulajdonának átengedésével ki is van merítve. A vevő csak a műtárgyat veszi meg. Az utánképzés joga, vagyis a szerzői jogok legértékesebbje, a Szjt. szerint ezzel még át nem száll a vevőre, hacsak köztük ellenkező megegyezés nem jött létre. E rendelkezéssel a Szjt. a szerzőt védi az utánképzés jogában. Ellenben a műtárgy új tulajdonosát (rendszerint vevőjét) védi a zaklatások ellen azzal, hogy tulajdonát nem köteles utánképzés végett a szerzőnek átengedni. Ez a kizárási jog egyébiránt úgyis a tulajdonnal jár. A szerző érdeke tehát az eladásnál vagy a mű utánképzési típusáról (öntvényminta, rézkarcz, cliché, fénykép) 12 Dr. Kenrdi Géza : A magyar ázcrzöi jog.
