Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Első rész. Anyagi jog - IV. Fejezet. A képzőművészet alkotásai

174

A Képzőművészet alkotásai.

a Szjt. itt is a maga keretébe vonja, sőt kiterjeszti a szerződésellenesen kiadott példány-többletre is. Ez azonban az írói műveknél is általában vélelmezendő.

Kivételek a bitorlásból.

02. §. Nem tekintendő a szerzői jog bitorlásának :

1. az olyan szabad feldolgozás, mely által az eredeti

/ műtől különböző új mű állíttatik elő ;

"/ 2. az egyes másolatok, melyek nem áruba bocsátás

céljából készültek. Az ilyen másolatoknál azonban az '/ eredeti mű szerzőjének jegyét, nevét, vagy nevének kezdő> betűit használni, a 19. §-ban megállapított büntetés terhe alatt tilos ;

3. az utcákon, köztereken és más hasonló nyilvános / helyeken maradandólag felállított művek utánképzése más / münemben ;

4. az egyes művek utánképzésének csupán a szöveg

> értelmezése végett, a cél által indokolható korlátolt ter- / jedelemben felvétele olyan munkába, mely lényegénél

fogva önálló írói műnek tekintendő. 1

1. A szabad feldolgozás kérdése a művészetben is vitás. Általában véve szabad az eredeti alkotás művészeti motívumainak oly felhasználása, mely új összeköttetésekben új művészeti művet hoz létre. Az eredeti mű képzési modorának, ízlésének, művészi mozgásának, faragási vagy színezési »tónusának« alkalmazása szerzőjogi értelemben véve nem ilyen, mivel ezek tulajdonképpen védve nincsenek. (L. a 20. lapon.)

Ellenben ilyenek a mű szerkezetbeli, csoportosítási, jelmezbeli és alakbeli motívumainak továbbképzései. Itt is, mint a zeneműnél, többnyire a felismerhetőség lesz a határvonal és a szakértő bizottság tapasztalata az útbaigazító.

A törvény mindezeket a kivételeket a művészet szabad fejlődése érdekében tette meg, noha a határvonalak állandó