Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - IV. Fejezet. A képzőművészet alkotásai
16í> NEGYEDIK FEJEZET. A képzőművészet alkotásai. 00. §. A képzőművészet — rajz, metszés, festés, > szobrászat — alkotásainak egészben vagy részben után- képzése, közzététele és forgalomba helyezése a mű szerzőS jének kizárólagos jogát képezi. 61. §. A képzőművészet alkotásainak utánképzése, > ha az terjesztési szándékkal és a jogosait beleegyezése > nélkül történik, a szerzői jog bitorlásának tekintetik. Az utánképzés a szerzői jog bitorlásának tekintendő } akkor is : 1. ha az eredeti más műfajban, vagy más műS nemben utánoztatik ; 2. ha az utánképzés nem közvetlenül az eredeti > után, hanem annak valamely utánzása nyomán készült ; 3. ha a képzőművészet valamely alkotása az építészet, ipar vagy kézműipar alkotásain utánoztatik ; 4. az olyan kiadás, melyet a szerző vagy kiadó a köztük fennálló szerződés vagy a törvény ellenére esz, közöl ; ő. a műnek több példányban kiállítása, mint amennyihez a kiadónak szerződés szerint joga van. 1. A képzőművészet egyes ágai vagyis fajai : az építészet, szobrászat, képírás. Az újabb felfogás idesorozza az ipari művészetet is. (Művészeti ipar, olykor műipar.) Ezek közül a Szjt.csak a szobrászat és képírás alkotásait védi. De a képírás alkotásainak a körét is a következő műnemekre korlátozza : rajz, metszés, festés. Ki van zárva tehát a szerzőjogi védelem alól az építészet és az ipari művészet. (66. §.) A Szjt. által védett két képzőművészeti ág körében műfajokat és műnemeket is meg kell különböztetni. A műfajok alatt a képzőművészet egyes ágait kell érteni. A Szjt. keretében tehát a szobrászat (plasztika) és képírás (rajz, metszés, festés) tekintendő külön-külön műfajnak.
