Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - III. Fejezet. Színművek, zeneművek és zenés színművek nyilvános előadása
158 Színmüvek, zenemüvek és zenés színmüvek. keblében tagjaik számára tartott előadásokat is. Az operák és más szöveges zeneművek színpadszerű előadása nem tartozik a kivételek közé. Az 0. Szjt. szerint a szerzőnek a jogfenntartást műve minden példányán ki kell fejeznie az előadás ellen. E föltétellel minden nyilvános előadás tilos. 2. Kivételek a tilalom alól. A színmű, zenemű és zenés színmű (általában a szöveges zenemű) jogtalan nyilvános előadásának tilalma alól a Szjt. 50—52. §-ában felállított kivételek a következő kategóriák szerint csoportosulnak. A szerző vagy szerzők beleegyezése nélkül is előadhatók : a) A színmüvek és zenés színmüvek nyomtatásban megjelent nyitányai, felvonásközi és egyéb zenerészei, a színpadon kívül. E tágkörű és nagyon sok jogos panaszra okot adó felhatalmazás az operák és operettek legbecsesebb részeinek s a drámák és népszínművek egyes kísérő betétjeinek kizárólagos előadási jogától fosztják meg a szerzőt. Ez a pont a törvény égjük legpanaszosabb pontja. b) Minden Zenemű jogosan előadható, ha már megjelent példányainak a címlapján (még pedig valamennyin) vagy a példányok elején a szerzők az előadás jogát fenn nem tartotta. A »zenemű« alatt itt a zenés színművek (opera, operette stb.) is értendők. A fenntartásnak egyenesen az előadási jogra kell vonatkozni, tehát így : »A szerző az előadás jogát magának fenntartja«. Hibásak a határozatlan fenntartások, pl. »Minden jog fenntartva«. c) Minden szöveges zenemű, beleértve a zenés színműveket is (dal, oratorium, egyházi ének, opera, operette stb.) pusztán a zenei rész, vagyis a főmű szerzőjének beleegyezésével is előadható. Tehát a szöveg (libretto) írójának tiltakozása ellen is. Az írói szöveg szerzője azonban a zeneszerző beleegyezéséhez nincs kötve. A két szerző egymással ellenkező megállapodásra is léphet, de ez a jóhiszemű harmadikat, az előadót nem kötelezi. d) A fordítóra és az álnevű szerzőre vonatkozó kivételek az 53—56. §-okban foglaltatnak.
