Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek
104 írói müvek. Ellenben a 6. §. 2. pontjánál fogva, nem tartoznak ide azok a most jelzett nyilvános tárgyalásoknál és tanácskozásoknál ugyan, de oktatás és mulatság céljából tartott szóbeli előadások (beszédek), amelyek többszörözése stb. minden körülmények közt bitorlás. További korlátozása a nyilvános beszédek többszörözésének, — ami alatt e pontnál a forgalomba helyezést, szóval a beszéd kiadását is érteni kell — a 6. §. 6. pont ama rendelkezése, mely az ily, bár különböző tárgyak fölött tartott nyilvános beszédek gyűjteményes kiadását a szónok kizárólagos jogául tartja fenn. (L. ugyanott.) Ad 5. Megengedi a törvény végül a meg nem jelent, de a törvény védelme alatt nem álló iratokból szerkesztett oly gyűjteményes művek egyes adalékainak többszörözését (átvételét) is, amely gyűjtemények, mint ilyenek, a 2. §. 3. bek. szerint egész gyanánt a törvény védelme alatt állanak. Ezek az ú. n. mediták. Például, ha egy tudós az általa fölfedezett régi okiratokból vagy régi közérdekű levelezésekből gyűjteményt csinál, e gyűjteményt a törvény az ő javára védi. Mind- azáltal más tudósok és írók ezáltal nincsenek abban korlátozva, hogy a védett gyűjteményből »egyes adalékokat«, tehát egyes okiratokat, leveleket stb. egészben vagy részben, szószerint vagy kivonatolva, avagy lefordítva (pl. latinból magyarra) műveikben felhasználhassanak. Ezt a tudományos és irodalmi érdek bőven indokolja is. E rendelkezés a KT. 533. §-ával nincs teljes összhangzásban, amiért is a most idézett 533. §. a Szjt. 9. §. 5. pontja, mint későbbi törvény által oly értelemben tekintendő módosultnak, illetőleg magyarázottnak, hogy amabban is a gyűjteményes müvek kiadói jogáról rendelkezik a törvény, nem pedig egyes ineditákról, amelyeket utánnyomással többszörözni stb. a magyar Szjt. szerint szabad. Bírói gyakorlat. 1. Zenemű átvétele hírlapból hírlapba. C. : Valamely hírlapban és folyóiratban megjelenő önálló zenemű nem tekinthető olyan közleménynek, mely az 1884 : XVI. t.-c.
