Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek
102 írói müvek. Ezek szabaddá tétele közforgalmi érdek, átvételük tehát semmiféle feltételhez, még a forrás idézéséhez sincs kötve. Az u. n. kőnyomatosokból (Correspondences) való tiltott átvételről a 6. §. 7. pontja intézkedik. Szépirodalmi és tudományos dolgozatok. Ezeket az átvétel ellen nem kell a dolgozat elején tilalom kitételével védeni, mivel amúgy is védve vannak. Az előbbiek az ú. n. tárcák, elbeszélések, költemények a jogtalan átvétel gyakori tárgyai. Az utóbbiak ritkábban fordulnak elő a hírlapokban, ellenben a folyóiratok rendes közleményei. Mily dolgozatok bírpak szépirodalmi vagy tudományos jelleggel (becsük itt is közömbös) legtöbbnyire szakértelem nélkül is felismerhető. Kétség esetén az áll. szakértő-bizottság áll a bíró rendelkezésére. c) Nagyobb közlemények azok, amelyek a két előbbi közé nem tartoznak, de mégis védve vannak minden átvétel ellen, ha élükön (a cím előtt, vagy azonnal utána) az utánnyomás tilalma ki van téve. Ennek a szokásos és helyes formája ez : »Utánnyomása tilos«. Ha a közlemény több lapra terjed, elég csak az első darabnál letiltani. A fordítás tilalmát külön kell kitenni. A »közlemény« szó egyáltalán minden hírlapi cikket jelent. Letiltható »nagyobb« közlemények szoktak lenni a vezércikkek, különálló fejtegetések, kritikák, ismertetések, tanulmányok, szemlék stb. A tilalom azonban ezeket sem védi, bár terjedelmesebbek is, ha szerzőjogi műveknek szerkezetüknél fogva nem tekinthetők. Ilyenek a statisztikai táblázatok, felsorolások, lajstromok, puszta kivonatok. Az egyes kifejezés a pont elején azt jelenti, hogy egyazon lap-példányból egy más lapba tömeges átvétel nincs megengedve, mivel ez az eredeti lap kizsákmányolását és a rajta való irodalmi élősködést jelentené. Az átvétel egyébiránt nemcsak más hírlapba, hanem folyóiratba és könyvbe is történhet. Bitorlás esetén a kereseti jog a szerzőt vagy jogutódját és nem a hírlap szerkesztőjét illeti.
