Nagy Benő - Wámoscher Endre: A magyar szabadalmi jog zsebkönyve (1931)

VIII. Fejezet. A bitorlások és a büntetések

zeit kiviteli minták egyszerű megtekintéséből megállapítható, hogy a facipőtalpak ugyanazonos kiviteli formával bírnak lényeg szerint, azokon a sértett képviselője által az egyezőség megállapítása iránt előterjesztett ind.tványt a bíróság elulasitandónak találta.

Sértett tagadásba nem vette, hogy H. J. a facipőtalpak gyártását H. A. találmányi bejelentése alapján folytatta. A bíróság terheltet felmentette, mert H. A.-nak a sértettet megelőző találmányi bejelentése alapján gyártotta a ja- cipőtalpakat, tehát cselekménye sértettnek a törvényben gyökerező jogai tudatos sértésétől távol áll. (Bp. bttő kir. jbg B. V. 21.750/916.)

A kir. járásbíróság a tárgyalás adatai alapján azt állapította meg, hogy a bűnjelként lefoglalt kaptárak a sértett törzsszabadalmának a 11. s pótszabadalmának az 1. és 2. igénypontjaiba ütköznek, s ekként a kaptáraknak ily módon történt előállítása a sértett találmányának az 1895 :XXXVII. t.-c. 32. § 2. pontja értelmében védelem alá helyezett részét s ekként a sértettnek szabadalmi törvényben gyökerező jogait sértik.

Ennélfogva M. S. I. r. vádlottnak cselekménye, figyelemmel arra, hogy neki mint kaptárkészítéssel is foglalkozó szakmabeli egyénnek a kaptártipusokat és ezzel kapcsolatban a sértett szabadalmái is ismernie kellett és hogy a sértett szabadalma az 1895. évi XXXVII. t.-c. 19. §-ának 1. pontjához képest még törvényes oltalomban részesül, 1895.

. évi XXXVII. t.-c. 49. §-ának 1. bekezdésébe ütköző és — figyelemmel arra, hogy vele szemben visszaesés megállapítható nem volt — U. A. törvényhely első tétele szerint minősülő és — figyelemmel arra, hogy a két kaptár készítése egységes cselekményt képez — egyrendbeli szabada- lombítorlás kihágását képezi.

S. J. II. r. vádlott cselekménye arra való figyelemmel, hiogy neki mint méhészettel foglalkozó szakembernek szintén tudnia kellett, hogy az általa I. r. vádlott részére átadott mintának a szerkezete a sértett szabadalmát sérti, s arra való figyelemmel, hogy az első r. vádlott a bűncselekményt kétségkívül az ő íelszól.tása folytán követte el, nyilvánvalóan kimeríti a Btk. 69. §-ának 1. pontja szerinti felbujtás fogalmát, miért is őt a rendelkező rész értelmében bűnösnek kellett kimondani.

A zár alá vett bűnjeleknek az I. r. vádlott részére való