Nagy Benő - Wámoscher Endre: A magyar szabadalmi jog zsebkönyve (1931)

VIII. Fejezet. A bitorlások és a büntetések

78 a szakértői szemle foganatosítására kitűzött határnapról nem értesítette, sem a szakértők nevét a felekkel előze­tesen nem közölte. A kir. járásbíróság azzal, hogy a bírósági szakértők kirendelését mellőzte és hogy a szakértői szemle foganato­sítására kitűzött határnapról a feleket nem értesítette, sem a szakértők neveit a felekkel előzetesen nem közölte, va­lamint azon eljárásával, hogy a tárgyaláson a sértett fél képviselőjétől a szakértők meghallgatása tárgyában elő­terjeszteni kívánt indítvány tételére való jogosultságot meg­tagadta, a törvényt megsértette. Mert a sértett a Bp. 50. §-a értelmében nem vehet ugyan részt a vád képviseletében akkor, ha a kir. ügyészség képviseli a vádat, de ebben az esetben is indítványt tehet a bizonyítás felvételére vagy a bizonyító eljárásnak valamely tüzetesen meghatározott irányban való kiegészítése iránt, már pedig kétségtelen, hogy a szakértők kirendelése illetőleg mily számban való alkalmazása és a bírói szemle foganatosításának módja a bizonyítás keretébe tartoznak; továbbá, mert a bírósági rendes szakértők a Bp. 227. §. 4. bekezdése szerint, csak az itt felsorolt okokból mellőzhetők, a kir. járásbíróság pedig azok mellőzését egyáltalán nem indokolta; — s végül mert a kir. járásbíróság azzal, hogy a szemle foga­natosítására kitűzött határnapról feleket nem értesítette és a szakértők neveit velük nem közölte, azokat attól a joguk­tól fosztotta meg, melynél fogva a szakértők ellen kifo­gásaikat a szemle megkezdése előtt előterjeszthetik és a szakértői vélemény tárgyát tevő körülményekre nézve kér­dések tételét indítványozhatják. (Bp. 543, 544, 230 és 235. §-ai.) Egyebekben azonban a koronaügyész, perorvoslata el­utasítandó volt a következő indokokból: sértett fél képvi­selője 1906. ápr. 2-án tartott tárgyaláson azt indítványozta, hogy annak megállapítása végett, vájjon a lefoglalt tárgyak szerkezetre nézve ugyanolyanok-e, mint amilyenek a sértett fél részére szabadalmazottak? — az 1895. évi XXXVII. t.-c. 50. §-ához képest a szabadalmi bíróság véleménye kéressék ki. A kir. járásbíróság ezt az indítványt elutasította és a koronaügyész ezt törvénysértőnek találja. Ámde a bíróság a szabadalmi hivatal (bíróság) véleményét 1895. évi XXXVII. t.-c. 50. §-ának utolsó bekezdése szerint csak abban az eset­ben köteles kikérni, ha a találmányi leírás értelmezése iránt

Next

/
Oldalképek
Tartalom