Nagy Benő - Wámoscher Endre: A magyar szabadalmi jog zsebkönyve (1931)
III. Fejezet. A szabadalmak tartalma, megszünte, megvonása és megsemmisítése
42 Ha a fentebb elősorolt esetek csak részben forognak fenn, a megsemmisítés részben, a szabadalom korlátozása útján eszközölhető. Jegyzet. A fenti semmiségi okok: közjogiak (21. §. 1. és 4. pont) vagy magánjogiak (21. §. 2. és 3. pont); utóbbi esetben a magánfél, — egyébként bárki kérheti a szabadalom megsemmisítését. A szabadalom tulajdonos ugyanis közérdekellenesen használná szabadalmát, ha fenti semmiségi okok alapján szabadalma meg nem semmisíttetnék. A bítorlási perben azon kifogás elbírálása, hogy a szabadalom semmis, nem a büntető járásbíróság, hanem a szabadalmi bíróság hatáskörébe tartozik. A büntető bíró legfeljebb az eljárást felfüggeszti a szabadalmi bíróság által hozandó határozatig. Meg kell jegyeznünk, hogy a szabadalom megvonása vagy megszűnése után is indítható kereset a semmiség kimondása iránt. Mihelyt a szabadalom megszűnés, megvonás ihagy megsemmisítés következtében érvényét veszítette, i a találmány köztulajdonná válik, és a fennálló törvények és szabályok keretében mindenki által szabadon használható, feltéve, hogy ugyanazon találmányra adott más szabadalom e használatnak útját nem állja. Az érvérwét vepztçff sz^hfidalom nem lé liet többe hatályba™ Jegyzet. Az érvénytelenítés három alakja: 1. megszűnés;