Nagy Benő - Wámoscher Endre: A magyar szabadalmi jog zsebkönyve (1931)
I. Fejezet. A szabadalmak tárgya
23 vatal által a 34. § értelmében való: megtekintés céljából való közzététele egymagában nem tekinthető újdonság- rontó hatásúnak, mert nincs felsorolva a 3. §-ban. A törvény indokolása az úidonságrontó hatást még a felolvasásokra is kitpripszti ha nynk nyilvánosaké A nyomtatványok közzététele, gyakorlatba vétel vagy kiállítás akkor is újdonságrontó, ha az külföldön történt, s ez a mai korban, a rádió korában, az élénk nemzetközi összeköttetés idején nagy fontossággal bír. A 3. § 3. pontjának 2. bek.-ben foglalt rendelkezés szerint ugyanazon § 1. és 2. pontjában említett esetek nem újdonságrontók, ha a közzététel óta 100 év elmúlt; ezt már az 1891. évi német szab. törvény is tartalmazza. Joggyakorlat. Egy eljárás újdonságának megdöntésénél nem azt kell bebizonyítani, hogy az eljárás egyes fázisait alkotó műveletek külön-külön nem újak, hanem azt, hogy az eljárás a maga egészében nem új. (Bej. oszt. 1900. junius 6. R. 585. alapsz.) Egy zárt példánynak a szabadalom bejelentése előtt történt elkészítése gyakorlatba vételnek nem tekinthető. (Szab. tanács 27. 1899. sz. ítélet.) A gyakorlatba vétel fémjének igazolására a foraa- lombá hozaiai egymagában elegendő, így annak vizsgálata, hogy U förgSTÖmBa' nozött tárgyak nyíltan, avagy titokban használtattak-e, teljesen közömbös. (Bej. oszt. 1902. jan. 18. F. 850. alapsz.) A csakis egy ízben próbaként bemutatott eljárás az annak szemlélésével kapcsolatos megvitatás, vélemény nyilvánítás céljából egyenként meghívott és a bemutató intézet hatóságával szerződéses viszonyban levő vállalatok) képviselőire szorítkozván, éppen ezen, a nyilvánosság jellegével ellentétben álló számbeli korlátozás következtében nyilvános kiállításnak nem volt minősíthető. (Bej. oszt. 1906. jun. 6. H. 220. alapsz.) Egy mintának készítése és annak kipróbálása egymagában nyilvános gyakorlatba vételnek nem tekinthető. (Bej. oszt. 1900. május 15. B. 1333. alapsz.)
