Nagy Benő - Wámoscher Endre: A magyar szabadalmi jog zsebkönyve (1931)
I. Fejezet. A szabadalmak tárgya
20 hatóságát, mert így például, nem volna szabadalmazható az olyan eljárás vagy eszköz, amely a használt bélyegek tisztítására szolgál. A 2. pont kiveszi a szabadalmi védelem hatálya alól azon találmányokat, amelyek a hadsereg harcképességének emelésére szükséges dolgokra vonatkoznak és melyek engedélyezése ellen a kereskedelmi miniszter tiltakozik. A tiltakozást a törvény sem határozza meg, erről az indokolás sem beszél, igaz ugyan, hogy a tiltakozásnak a felszólalási határidő alatt (34. § 2. bek.) kell történnie, de ez nem felszólalás, ez szuverén vétó jog. A feltalálói tevékenységet gátolja, erre céloz a 14. § indokolása is, hogy nem célszerű az állam közbelépése, mert az itt nem engedélyezett szabadalom könnyen külföldre vándorol. A 2. § 3. pontja szerint szabadalom nem engedélyezhető továbbá tudományos tantételekre és elvekre, mint ilyenekre. A 4. pont szerint nem szabadalmazhatok az élelmi cikkek, a gyógyszerek és oly tárgyak, melyek vegyi úton állíttatnak elő, az ezek előállításánál alkalmazandó eljárás azonban szabadalmazható. A törvényjavaslat indokolása nem vonja a 4. pont alatti tilalom alá az élvezeti cikkeket, mint italokat, illatszereket, mert egyrészt a népnek élelmezésére nem okvetlenül szükségesek, másrészt mint fényűzési cikkek szabadalom tárgyát képezhetik. Joggyakorlat. Szabadalmi oltalomban a bejelentés tárgya azért nem részesíthető, mert étel és italnemüeket védene, már pedig nemcsak emberi, de állati élelmezési cikktől is megtagadja a törvény a szabadalmi oltalmat. (Bej. oszt. 1905. szept. 21. S. 3125. alapsz. Összetett gyógyszer, mint ilyen az 1876. évi XIV. t.-c. 54. §-a, úgyszintén az 1895. évi XXXVII. t.-c. 2. §.4. pontja
