Nagy Benő - Wámoscher Endre: A magyar szabadalmi jog zsebkönyve (1931)
VIII. Fejezet. A bitorlások és a büntetések
106 járás magánvádra folyik, a bíróság tanú vagy szakértő megidézését — kivéve ha a megidézést kérő fél szegénységi jogban részesül — megfelelő összeg előzetes letétbe helyezésétől teheti függővé — ezen törvény életbelépése után a bíróság mellőzés terhével követelheti, hogy a sértett fél a szakértő díjainak fedezetére bizonyos összeget letétbe helyezzen. Ha ennek a sértett nem tesz eleget, úgy a szemlét nem foganatosítja. Azáltal, hogy az eljáró bíró előzetes intézkedéseket foganatosított, természetesen nincs elzárva a további eljárástól s a Bp. 65. §-a alkalmazást nem nyerhet, mert a Bp. 528. §. értelmében a járásbíróság teljesíti a bűnjelek megőrzése végett a halasztást nem tűrő intézkedéseket, nevezetesen sürgős szemléket, illetve a nyomozást maga teljesíti. Ezt az elvet a bp. bttő tszék a B 6863/1929 sz. határozatával kimondotta. Bár ezen határozat védjegybitorlás ügyben hozatott, minden tekintetben alkalmazandó szabadalombitorlás miatt folyó bűnügyekben is. Mivel az elrendelt és foganatosított biztosítási intézkedésekkel a terhelt esetleges kártérítési igénye veszélyeztetve van, a törvény megengedi, hogy a bíróság ez intézkedések elrendelését biztosítéktól teheti függővé. Épp így megengedi a törvény azt is, hogy a bíróság ez intézkedéseket a terhelt által leteendő biztosítéktól függőleg feloldhassa'. A biztosíték összege mindig az eset összes körülményeinek figyelembe vételével állapítandó meg. Megállapításnál minden esetre figyelemmel kell lenni a lefoglalt ingók forgalmi értékére, az esetleges károsodásra és elmaradt haszonra is. Joggyakorlat. A szabadalmi törvény 53. §-a alapján a célból, hogy a terhelt a bitorlást ne ismételje, praeventiv intézkedés gyanánt, pénzbüntetés ki nem szabható. (K. 6665/1897.)
