Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
Találmányok, szabadalmak a statisztika tükrében
helyesek voltak — kedvezőtlen nemzetközi helyzetben, a nemzetközi munkásmozgalomban és a belpolitikában jelentkező súlyos hibák időszakában került sor és megvalósítása során elkerülhetetlenül súlyos gazdasági hibák elkövetéséhez vezetett. Az első ötéves terv - mely a kialakított gazdaságpolitikát volt hivatva a gyakorlatban megvalósítani - majd a felemelt változata irreális célkitűzéseivel nem számolt a belső és nemzetközi adottságokkal, a társadalmi viszonyok irreális gyorsasággal történő átalakítását írta elő. Ez a gazdaságpolitika arra vezetett, hogy a nehézipar fejlesztése nem vonta maga után a könnyűipar és a mezőgazdaság megfelelő fejlődését, így végeredményben nem alapját, de végül is akadályát képezte a népgazdaság egyéb ágai fejlődésének. Ezen gazdaságpolitika hibái már 1952-53-ban súlyos gazdasági helyzet alakulására vezettek és így a szocialista építés lehetőségeit e hibák miatt közel sem sikerült kiaknázni. 1953-ban szükségessé vált a gazdaságpolitika „új szakaszának” meghirdetése, azonban a múlt még kisértett és így gyökeres fordulatra nem kerülhetett sor. A bizonytalanság és kapkodás, a változtatások tudományos megalapozottságainak hiánya arra vezetett, hogy bár 1954-55-ben az életszínvonalat sikerült ugyan javítani, de a többi gazdasági mutató romlott, a termelés stagnált stb... Az ellentmondások ellenére bizonyos előrehaladás mégis történt e periódusban is. Kezdeti lépések történtek, tervek alakultak ki a tervezés és irányítás ésszerűsítésére. Az 1956-os ellenforradalom - melynek kirobbanásához az elkövetett gazdasági hibák is hozzájárultak - leverése után az új vezetés nemcsak a jobboldali erőkkel számolt le, de megtisztult a visszahúzó elemektől is. Szilárd alap jött létre az ellentmondásoktól mentes, a korábbi hibáktól megtisztított következetes szocialista gazdaságpolitika kidolgozásához. Ez időtől tudatosodott, hogy a fejlesztés irányát a korszerű technikai-gazdasági követelmények alapján kell keresni, s a fejlesztést a felhalmozási lehetőségekhez mért reális ütemben a gazdaság egyensúlyának biztosításával kell megvalósítani. A józan gazdaságpolitikának része volt a megfelelő agrártézisek kidolgozása és annak a falu szocialista átalakítása érdekében történő végrehajtása. A gazdaságpolitika igen fontos új eleme volt a szocialista országok újszerű együttműködési elvének kialakítása, amelynek teljes kibontakozása lehetővé tette az ország sajátos adottságainak maximális figyelembevételét. A 60-as évek közepétől felmerült a gazdaságirányítás rendszerének további fejlesztése. A hibáktól megtisztított, az új követelményeknek megfelelő gazdaságpolitika kialakítása - amely figyelembe veszi a szükségleteket és lehetőségeket - az ország helyzetét, helyét a szocialista táborban és a világban - nem tekinthető még befejezettnek és nem egy elemét tekintve még fejlődésben, mozgásban van. A gazdasági mechanizmus mint a gazdaságirányítás korszerű rendszere, a helyes, reális alapokra helyezett és a szocializmus teljes felépítését célul tűző hosszútávú gazdaság- politika megvalósulásának eszköze van hivatva előbbre vinni a célok elérését. A szocialista rendszer uralomra jutása, az időszakonként felmerülő hibák ellenére hazánkban történelmileg egyedülálló fejlődéshez, eredményhez vezetett. 25 év telt el a fel- szabadulás óta, ugyanannyi idő, mint a két világháború között. Míg az előző negyedszázad a gazdasági stagnálás ideje volt, és akkor hazánk egyike volt a leglassabban fejlődő európai országoknak, ahol az ipar évenként átlagosan csupán 1 %-kal fejlődött, addig a 91
