Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)

Találmányok, szabadalmak a statisztika tükrében

engedélyezésével volt adható. Ez időben alakult ki a tévesen közös szabadalomnak nevezett intézmény. A kiegyezés első 10 éve a magyar szabadalmak helyzetéről igen szomorú képet nyújt, hiszen igen kevesen kértek és kaptak ebben az időben szabadalmat, aminek elsődleges oka az volt, hogy hazánkban ezen időszakban az iparnak alig volt valami nyoma. Mindezt az alábbi számszerű adatok is bizonyítják:

Szabadalmat nyert találmányok s^áma :

magyar honos

külföldi

összesen

1867. évben

4343

1868. évben

66

i

67

1869. évben

79

4

83

1870. évben

56

2

58

1871. évben

56

4

60

1872. évben

5252

1873. évben

9292

1874. évben

8585

1875. évben

84

4

88

1876. évben

86

5

91

E számokhoz csak annyit teszünk hozzá, hogy ugyanezen idő alatt a fejlettebb ipari viszonyok között lévő Ausztriában egy év alatt is több szabadalmat kértek, mint nálunk összesen 10 év alatt. Az ipari élet fokozatos fejlődése elsődlegesen az iparilag fejlettebb Ausztriában, de még nálunk is felvetette annak szükségességét, hogy megfelelő szabadalmi törvényt kell alkotni és ennek alapján olyan szervet kell létrehozni, mely az ezzel kapcsolatos teendőket szakszerűen ellátja. Az új törvény előkészületi munkálatai lényegében már 1882-től folynak és különböző törvénytervezetek, elképzelések születtek ezzel kapcsolatban. Az 1894. évi XLI. t. cikk értelmében, mely a vám- és kereskedelmi szövetséget módosította, 1894. január 1-től hazánk a szabadalmi ügy terén a teljes önállóságát visszanyerte.

Ettől kezdve hazánkban a szabadalmaztatás iránti kérelmet a kereskedelmi miniszterhez kellett benyújtani. Ezen önállóságnak a hatását a számszerű adatokon is lemérhetjük, mert az 1894. évi szabadalmi bejelentések mennyisége az eddigi legmagasabb bejelentési számot, mely 1893-ban 435 db volt, öt és félszeresen meghaladta. Itt kell megemlíteni azt, hogy ezeket az önálló szabadalmakat a kereskedelemügyi minisztérium megkülönböztetésképpen a közös egyetértéssel engedélyezett régi szabadalmakkal szemben kék színű papíron intézte, amiért ezek a köztudatban „kék szabadalmakéként voltak ismertek. Ezen intézkedés már biztató volt a jövőre nézve, hiszen időközben az új szabadalmi törvény előkészítési munkái is folytak.

II.

1895-1919

Az új, a kornak megfelelő, önálló szabadalmi törvény létrehozásáért folytatott harc 1895-ben végre eredménnyel zárult.

Az „Országos Törvénytár” 7. számában július hó 14-én ugyanis kihirdetést nyert

83