Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
A védjegy- és ipari-minta oltalom 75 éve
bognár istvAnné dr. A védjegy- és ipari-minta oltalom 75 éve A védjegy- és mintaoltalmi jog kialakulása Magyarországon ^3ár a védjegy- és a mintaoltalom az iparjogvédelemnek részben eltérő rendeltetésű jogintézményei - hiszen az egyik a kereskedelmi forgalomba bocsátott áruk megkülönböztetésére szolgáló jelzéseket védi, a másik a termékek esztétikai kialakításánál kifejtett alkotó tevékenység oltalmát biztosítja - a fejlődésük együttes vizsgálata úgyszólván elkerülhetetlen. Ennek magyarázatához különböző körülmények szolgálnak alapul. Elsősorban az, hogy a fejlődés során a különböző külső tényezők a két jogintézményre párhuzamosan gyakoroltak hatást. A jogszabályi rendelkezések is hasonló szellemben törekedtek a felmerülő problémák rendezésére. Éppen ezért gyakran intézkedett ugyanaz a jogszabály a védjegyekről és az ipari mintákról, továbbá járt el az iparjogvédelmi hatóságnak ugyanaz a részlege a két jogintézménnyel kapcsolatos eljárásokban. A vonatkozó jogirodalmat vizsgálva is szembeötlő ez az összefüggés. A külső tényezőkön, amelyek mindkét jogintézmény fejlődésére erős hatást gyakoroltak, a technikai, gazdasági, társadalmi, politikai és művészeti fejlődést, haladást és követelményeket értjük. így a technikai fejlődés befolyásolta az áruforgalomban megkülönböztetés céljából alkalmazható jelzések, megjelölések külső megjelenési formáját (ábrák, szavak, különleges csomagolás), ugyanakkor az iparcikkek külső kiképzésének, esztétikai kialakításának újabb változatait, lehetőségeit. A technikai fejlődéssel együttjáró gazdasági fejlődés, a belföldi és nemzetközi árucsere-forgalom bővülése lehetővé tette a különböző áruk elterjedését, és megkövetelte a jogi oltalom biztosítását minél szélesebb területen. A társadalmi, politikai fejlődés, előrehaladás a versenyt tisztességes keretek közé törekszik szorítani és az alkotó ember jogait védi. A fokozódó nemzetközi gazdasági kapcsolatok megkívánják az érintett országok közötti viszonyok megállapodások útján történő rendezését. A művészet hatása ugyancsak kétségtelen mindkét j ogintézményre. A védjegy és a mintaoltalmi jog kialakulása Magyarországon szorosan véve a múlt század második felére tehető, de korábbi források arról is tanúskodnak, hogy a védelem gyökere - és ez különösen a megkülönböztető jelzések oltalmáról mondható el - jóval korábbra nyúlik vissza. A középkori céhek kézműves tagjai termékeiket jelvényeikkel lát- tek el Magyarországon éppúgy, mint Európa és a többi földrész mesterei ebben az időbán, sőt ezt jóval megelőzően, az ókorban is. 31
