Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
Szabadalmi jogunk 75 éve
szer létrehozásával, amely a szocialista kollektívák anyagi érdekeltségének biztosításával teremti meg az említett erkölcsi és anyagi elismerés feltételeit. Ugyanez az elv tükröződik a törvénynek és végrehajtási jogszabályainak a szolgálati találmányokról szóló rendelkezéseiben. Egyrészt lehetőséget adnak a vállalatnak, hogy a találmány hasznosításának különböző formái közül válasszon, másrészt viszont a találmány bármely hasznosítása, értékesítése esetén bírói úton is garantálják a feltalálói díjat a szolgálati találmány feltalálójának. A törvény új vonása az is, hogy egyértelműen definiálja mindazokat a szabadalmaz- hatósági feltételeket, amelyek korábbi jogszabályainkban és joggyakorlatunkban kialakultak, és kifejezett rendelkezéseket tartalmaz az új növény- és állatfajták szabadalmazhatóságáról. A törvény külön fejezete foglalkozik a szabadalmi licenciaszerződéssel és meghatározza annak legfontosabb diszpozitív, szerződést pótló szabályait, amelyek jellegzetes tartalmát adják. Szabadalmi jogunk korszerű rendezésének példája a fórumrendszer és az eljárási rendszer kialakítása is. A törvény fórumrendszere, amelyben a Budapesti Fővárosi Bíróság és a Legfelsőbb Bíróság kapott hatáskört az OTH érdemi határozatainak felülviszgálatára műszaki szakbírók részvételével, alkalmas arra, hogy a szakszerűség és függetlenség követelményét a korábbi szabályozásnál hatékonyabban érvényre juttassa. A törvény kettős eljárási rendszert vezet be, egyrészt megtartja az 1949. óta érvényben volt teljes elővizsgálati rendszert, másrészt bevezeti a szabadalmi bejelentések halasztott vizsgálati rendszerét, amely munkaidő- és költségmegtakarítással jár a vállalatok és a hatóságok szempontjából egyaránt. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy úgy szabadalmi törvényünk nem törekedett a mindenáron való újításra, hanem megőrizte és szocialista társadalmi-gazdasági viszonyainkhoz igazodóan magasabb szinten szabályozta mindazt, ami szabadalmi jogunk 75 éve alatt bevált, és elvetette mindazt, ami helytelennek, a társadalmi célok szolgálatára alkalmatlannak bizonyult. A törvény megoldásai a legteljesebb mértékben megfelelnek szocialista viszonyainknak, az új gazdaságirányítási rendszerből fakadó követelményeknek és egyaránt alkalmasak a feltalálók és a gazdálkodó szervezetek anyagi és erkölcsi ösztönzésére, jogos igényeik kielégítésére. Szabadalmi jogunk 75 évének áttekintését a legfrissebb fejleménnyel zárhatjuk. Az 1970. évi 18. tvr. kihirdette az ipari tulajdon oltalmára létesült uniós egyezmények Stockholmban 1967. július 14-én felülvizsgált szövegét, valamint a Szellemi Tulajdon Világszervezetének létesítésére ugyanekkor aláírt Egyezményt. Ezek az egyezmények még szorosabbá teszik a nemzetközi iparjogvédelmi kapcsolatokat és szabadalmi jogunk fejlődésének új távlatait nyitják meg. 30
