Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
Szabadalmi jogunk 75 éve
megkövetelték a találmányok ingyenes átadásának megszüntetését, a szabadalom ipar- jogvédelmi funkciójának előtérbe helyezését. Ez első lépésként a találmányokkal kapcsolatos egyes átmeneti rendelkezésekről szóló 58/1967. (XII. 19.) Korm. számú rendelettel történt meg, amely megteremtette a vállalatok anyagi érdekeltségének jogi feltételeit (vö: Iparjogvédelmi ismeretek Bp. 1968.). E körülmények folytán a szabadalmi bejelentések száma vállalataink, szövetkezeteink részéről évről évre nőtt és ugrásszerű emelkedést mutatott a mintegy 30 országból érkezett külföldi bejelentések száma is. A reform tette szükségessé, hogy a kormány a 2047/1967. (VIII. 20.) Korm. számú határozattal újra meghatározza az Országos Találmányi Hivatalnak, mint az iparjog védelem országos hatáskörű hatóságának és központi állami elvi irányító szervének feladatait és hatáskörét. További intézkedések eredményeként az Országos Találmányi Hivatal feletti felügyelet az Országos Tervhivatal elnökének hatásköréből az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének hatáskörébe került. Minthogy a szabadalmi jog elavult és szétszórt szabályai, a múlt század végéről származó jogszabályok ódon szövegezése a megváltozott viszonyoknak már nem feleltek meg, szükségessé vált egy új, átfogó, a fejlődés irányába mutató szabadalmi törvény megalkotása. E szükségleteket felismerve alkották meg illetékes jogalkotó szerveink a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvényt és végrehajtási rendeletéit, amelyek hatályos szabadalmi jogunkat tartalmazzák. 1969. évi II. törvény A TALÁLMÁNYOK SZABADALMI OLTALMÁRÓL L RSSZ A találmány és a szabadalom I, fejezet A nefcft&Umi oltalom tárgy* A uabadalmazhaió találmány L I* Szabadalmazható találmány minden új, haladást Jelentő, jafluakl J*üegű megoldás, amely a gyakorlatban alkal- BMUhato. Ofdontág n ÜJ • megoldás, ha nem Jutott olyan mértékben nyilvá- BOMágra, hogy azt szakember megvalósíthatta. Haladó jelleg IL fejezet A találmányból éa a ssabadalml oltalomból eredd Jogok és kötelezettségek A feltaláló uemilyhe* ftUódő fogai Î. i (!} Feltaláló az, akt a találmányt megalkotta. Amíg jogerő* bírósági Ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell feltalálónak tekinteni, aki az Országos Találmányt Hivatalhoz benyújtott korábbi elsóbhségű bejelentésben feltalálóként szerepel. (2) A feltalálót megilleti az a Jog, hogy a szabadalmi Iratok ót e minőségében feltüntessék. (3) A feltaláló a Polgárt Törvénykőnyv szerint felléphet azzal szemben, aki e minőségét kétségbe vonja, vagy a találmánnyal kapcsolaté« személyhez fűződő egyéb jogát megsérti, (4) A találmányt a bejelentési eljárás rendjén történd közzététel előtt csak a feltaláló, Illetve jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni. Hatályos szabadalmi törvényünk legalapvetőbb vonásai, legáltalánosabb jellemzői a következők: A törvény a találmányok jogi oltalmának formájaként a szabadalom jogintézményét fogadja el, amely nemzetközileg ismert, jogrendszerünkben hagyományos és az áruviszonyokat a legjobban tükröző jogintézmény. Az áruviszonyok, az árutermelők önállósága, gazdasági elkülönültsége ugyanis olyan jogi szabályozást kíván meg, amely lehetővé teszi a külföldi cégek, a feltalálók és a hazai 27
