Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
75 év magyar találmányai
igazolódott, hogy a kezelt fémfelületeken a festékek tapadása sokkal jobb, mint kezeletlen felületeken. Ami különösen érdekes, az anyag a fém felületén önmagát semlegesíti, így a fedőréteg alatt nem dolgozik tovább. Mivel fémoldó hatása szinte nincs, alkalmas finoman megmunkált anyagok és alkatrészek korrózióvédelmére is. Kedvező tulajdonságaira már külföldön is felfigyeltek és viszonylag rövid idő alatt sikerült betörnie a piacra. Exportja koncentrátum formájában történik, így a felhasználás helyén víz hozzáadásával válik kezelésre alkalmassá. Az 1968-ban Mexikóban rendezett Olimpia televíziós közvetítéseit százmilliók látták. Az egyes rendezvények eredményhirdető táblái szinte percenként jelentek meg a nézők előtt. Néha-néha azt is felfedezhettük ezeken a berendezéseken, hogy a bal sarkukban egy magyar külkereskedelmi vállalat neve volt feltüntetve. És ez nem volt véletlen. Ugyanis egy magyar találmány alkalmazásával sikerült azokat a tökéletes tájékoztató berendezéseket megépíteni. Mi az, ami Surányi Gyula, Buda István és Hornitsek László találmányát versenyképessé tette olyan világcégek között, mint az Omega, a Siemens és társaik? Az, hogy addig a legkorszerűbb elveken működő berendezések csak előre megjelölt sorrészlet kapcsolóinak kikapcsolását - törlését - teszik lehetővé és e törlés minden kiírás előtt szükséges. A kiírás nem szabad választású, a kívánt betű nem írható azonnal bárhova, hanem a kiírás csak az előre kijelölt sorrészlet kezdetétől indulhat el. Ehhez járul még a berendezések bonyolultsága és nem utolsósorban magas költsége. A találmány szerinti erősítő és tároló áramkör előnyösen alkalmazható automatikák több dimenziós vezérlésére, különösen fény tájékoztató berendezéseknél. Segítségével elhagyhatók a leválasztó elemek, egyszerűsíthető a központi vezérlés és az új információ beírásánál az előző automatika törlése révén a törlési folyamat szükségtelenné válik. Ez egyúttal a berendezés szabad választásúvá válását is jelenti. Lehetővé teszi igen könnyű tartószerkezet kialakítását és igénytelen tápegységek alkalmazását. Beépítésével a gyártás folyamán fény tájékoztató berendezéseknél a régebbiekhez viszonyítva mintegy 40%-os költségmegtakarítás érhető el. A találmány szerinti berendezés már eddig is több országban aratott osztatlan sikert és vívta ki a szakemberek, a nézők csodálatát és elismerését.-A.Z 1958-ban Brüsszelben rendezett világkiállításon egy magyar lakatos találmánya aranyérmet nyert. Pál József csepeli munkás légpárnás köszörűgépe keltett nagy feltűnést itthon és külföldön egyaránt. Az a körülmény, hogy ma már itthon sem használják a légpárnás köszörűt, semmit sem von le a találmány értékéből. Pál József volt a világon az első, aki a túlnyomással előállított légpárnán „csúsztatta” köszörűgépét. A légpárna alkalmazásával megszűnt a fémes súrlódás, a gép kézi erővel könnyen mozgathatóvá vált. A géppel sík felületek köszörülhetők a különösen nagy fizikai megterhelést jelentő kézi hántolás teljes elhagyásával és lényeges időmegtakarítással. Sokan azt vetették fel, hogy a géppel csak Pál József tudott dolgozni. Bár azt is elismerték, hogy a legbonyolultabb munkadarabot is igen nagy pontossággal munkálta meg. Az a tény, hogy a feltaláló igazolta elvének helyességét, egyúttal azt is bizonyította, hogy a maga idejében nagy jelentőségű találmányt alkotott. 182
