Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
75 év magyar találmányai
előbb külföldön, majd nemsokára idehaza is. A jelenleg Gyöngyösvisontán épülő óriás a maga kétszáz méterével mindennél ékesebben bizonyítja az ember képességeit, hatalmát. A kis-, közép- és nagyteljesítményű kondenzációs gőzturbinákhoz egyaránt alkalmazható légkondenzációs berendezés annak köszönheti viszonylag gyors térhódítását, hogy az egyre fokozódó energiatermelés újabb és újabb erőművek létesítését teszi szükségessé és a hagyományos hűtési elvek alkalmazásához roppant nagy mennyiségű vízre van szükség, ami egyúttal meghatározza az erőművek létesítésének helyét is. A világon talán vízből van a legkevesebb és így problémák láncolatatával találkoznak a tervezők. Az egyre szaporodó atomerőművek tovább fokozzák a gondokat. A vízellátási problémákat, tehát a gondok gondját oldja meg szinte maradéktalanul a Heller-Forgó rendszerű légkondenzációs berendezés, mely száraz hűtőtoronnyal és a leggazdaságosabb hőátadást biztosító, kicsi légellenállású, olcsó előállítású Forgó-féle apróbordás hőcserélővel rendelkezik. Az új berendezésben a hűtővíz teljesen zárt rendszerben kering és levegővel közvetlenül nem érintkezve, párolgási vesztesége sincs. Ezért alkalmas vízszegény helyeken való alkalmazásra, mivel első feltöltése után póthűtővízre gyakorlatilag szüksége nincs. Az új rendszer másik fontos elve a száraz hűtőtorony, melyben az igen jó hővezetőképességű és alacsony fajsúlyú, tiszta alumíniumból készült hőcserélők vannak beépítve. Egy-egy Forgó-féle apróbordás hőcserélő 5x2,5 m-es hűtőelem, melyből 2-3 db egymás fölé helyezve alkot egy hűtőos zlopi>f. " A Forgó-féle hőcserélő kis ventillációs erőszükséglettel, gazdaságosan és a hagyományoshoz viszonyítva kisebb beruházási költséggel biztosítja a hőcserét. 173 A Gagarin Hőerőműben lévő Heller-Forgó-féle légkondenzációs torony. A Dunai Vasműben épült Heller-Forgő légkondenzációs torony.