Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)

75 év magyar találmányai

Az Eötvös-inga 1890. január 20-án,,A földvonzásról különböző anyagú testekre” címmel Eötvös Loránd beterjesztette a Magyar Tudományos Akadémia elé kísérleti eredményeit. E vizsgálatai­val messzemenő pontossággal igazolta, hogy a gravitációs állandó független a testek anyagi minőségétől, vagyis a tehetetlenség arányos a gravitációval.” (E tétel nagy jelen­tőségű kísérleti igazolása később még fontosabbá vált, mert Einstein relativitáselméle­tének egyik alapvető posztulátuma.) Tudjuk, hogy a Földön mindennek, magának a Földnek is van vonzási ereje. De mekkora ez az erő? Van-e olyan érzékeny műszer, amely meg tudja ezt mérni? Ilyen mű­szer a torziós inga, amely a föld alatt húzódó hegyek, más összetételű rétegek vonzását azonnal észreveszi és leméri. Eta a torziós inga működési elvét megakarjuk ismerni, először Eötvöst kell idéznünk. „... A középkor előítéleteinek és csodaszereinek lomtárából előkerestem a varázs- vesszőt és - nem imádsággal, nem is ördöngösséggel, hanem a vesszőt, melyről a varázs az idők folyamán amúgy is lekopott, hozzá jobban illő mechanikai érvelésekkel arra bír­tam, hogy feleletet adjon. Az igaz, hogy nem arra kértem, hogy rejtett kincseket mutas­son; arra sem, hogy ellenségeimet, ha vannak, megjelölje: csak azt kívántam tőle, enged­jen bepillantani annak az erőnek rejtvényeibe, amely a Földön mindent mozgat, minden­nek kijelöli helyét... Régi időkben csak előérzet volt, ma tudjuk, hogy egyik test vonzza a másikat, s így a vessző, még ha nincs is különös varázsa, más testek hatása alatt azok irányába törekszik helyezkedni. Csakhogy ez a hatása nemcsak az aranynak, hanem az ólomnak, sőt a polyvának is megvan, és nemcsak a rossz embernek, hanem a legeré­nyesebbnek is ; és e hatás nagysága nem a test piaci értékétől, hanem egyedül mérlegen megmérhető tömegétől függ. Ilyen egyszerű, egyenes vessző az az eszköz is, melyet én használtam, végein különösen megterhelve és fémtokba zárva, hogyne zavarja se a levegő háborgása, se a hideg és meleg váltakozása. E vesszőre minden tömeg a közelben és tá­volban kifejti irányító hatását; de a drót, melyre fel van függesztve, e hatásnak ellenáll és ellenállva megcsavarodik, e csavarodásával a reá ható erőknek biztos mértékét adván. A Columb-féle mérleg különös alakban, ennyi az egész. Egyszerű, mint a Hamlet fuvo­lája, csak játszani kell tudni rajta, és miként abból a zenész gyönyörködtető változatokat tud kicsalni, úgy ebből a fizikus, a maga nem kisebb gyönyörűségére, kiolvashatja a nehézségnek legfinomabb változásait. Eljárásommal bármely helyen, ahol eszközömet felállítom, meg tudom határozni azt, hogy merre és centiméterenként mennyivel változik a nehézség, azt is, hogy mennyivel hajlik az iránya, amikor magasabbra emelkedünk...” Eötvös torziós ingája tehát azon a felismerésen alapul, hogyha a Föld alatt nagy, a kör­nyező kőzetektől eltérő fajsúlyú tömeg (érc vagy olaj) van, ott a nehézségi erő iránya megváltozik. Eötvös ingájának köszönhető a magyarországi olajmezők felfedezése, de szerte a világon az Eötvös-féle torziós ingákkal végezték a petróleum- és földgázkutatást. Az első Eötvös inga megrendelések Észak-Amerikából és Mexikóból érkeztek és darabonként 5000 dollárért szállította a Süss Nándor-féle Precíziós Mechanikai és Op­tikai Intézet Rt., amely az évek során egyre tovább fejlesztette Eötvös készülékét. 162

Next

/
Oldalképek
Tartalom