Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
Ujítómozgalmunk két évtizede
A mozgalom 1958-ban már ismét fellendülőben van és ez már a benyújtott, elfogadott javaslatok számánál is jelentkezik, fejezte be felszólalását a Találmányi Hivatal elnöke. Meg kell jegyezni, hogy 1958-ban és 1959-ben még sok minden hátráltatta az újítómozgalom kibontakozását. Az újítók kevés segítséget és útmutatást kaptak, munkájukat gyakran akadályozta a hozzá nem értés vagy a rosszindulat; benyújtott javaslataikat bürokratikusán kezelték. E hibák sok helyen az újítómozgalommal kapcsolatos helytelen szemléletből fakadtak. Az újítómozgalmat nem tekintették a munkaverseny, a műszaki fejlesztés szerves részének. Világos, hogy e szemlélet hibás, mert újítások és találmányok nélkül nemigen lehet beszélni a termelés megjavításáról, illetőleg műszaki fejlesztésről. Hiányosságok mutatkoztak még az újítási díjak megállapítása, kifizetése körül is. Általában az újítókra úgy tekintettek, mint akik fondorlatos módon akarnak pénzhez jutni, sőt még voltak olyan üzemek, ahol kellemetlen és felesleges zaklatásnak tekintették, ha a dolgozók újítási javaslatot nyújtottak be. Mindezek ellenére, 1958-ban a dolgozók 186000 újítási javaslatot nyújtottak be, 63000-rel többet, mint az előző évben. Az elért gazdasági eredmény 120 millió forinttal volt több az előző évinél, 820343000 forint. A kifizetett újítási díjak összege 64 214000 forintot tett ki. A szóban forgó időszakban az újítómozgalom területén jelentkező eredmények alapján megállapítást nyert, hogy a 38/1957. (VI. 23.) Korm. sz. rendelet alapjaiban véve bevált. A rendelet alkalmazása során azonban jelentkeztek kisebb fogyatékosságok, amelyek megszüntetése, egyes intézkedéseinek módosítását, kiegészítését, illetőleg hatályon kívül helyezését tette szükségessé. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 29/1959. (V. 10.) Korm. sz. rendelete az újításokról és találmányokról az előző rendelettel szemben az alábbi módosításokat hozta. Kimondotta, hogy a kutatói munkakörben alkalmazott dolgozót jutalomban kell részesíteni, ha a kutatása során feltárt műszaki eredményeket a megbízó szerv munka- területén kívüli más munkaterületen is hasznosítja. Ilyen esetben a kutatónak kellett megkeresni a megfelelő szervet és ehhez kellett javaslatát benyújtania. A szerv, amennyiben a javaslatot elfogadta és megvalósította, a megvalósítástól számított 3 hónapon belül köteles volt a javaslattevőt jutalmazni. A jutalom összegét az újítási díjalapból kellett folyósítani. Szerzőségi, társszerzőségi vitákban, a polgári per megindítására a régi rendelet nem szabott határidőt. Ez jogbizonytalansághoz vezetett, mert bárki, bármikor a szerzőség kérdését vitássá tehette. E jogbizonytalanság megszüntetése érdekében írta elő a rendelet, hogy a vezető döntése ellen a polgári pert, a vezető határozatának kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megindítani, jogvesztés terhe mellett. Rendezésre került az újítók panaszügyének intézése is. A vezető határozatának kézhezvételétől számított 30 napon belül a javaslattevő, amennyiben a határozattal nem értett egyet, a szakszervezethez fordulhatott és a Szakszervezeti Bizottság a panaszt 15 napon belül köteles volt felülvizsgálni. A szerződés megkötésével kapcsolatos szabályok tekintetében is szükségessé vált néhány új rendelkezés. Nem volt például semmiféle határidő megszabva a megvalósítási szerződés megkötésére, ha a benyújtott újítási javaslat kísérletezés nélkül is alkalmas volt a megvalósításra, illetőleg ha a kísérlet eredményesen lezajlott. A rendelet kötelezte a meg139
