Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
Nemzetközi iparjogvédelmi kapcsolataink fejlődése
dalmi bejelentés elbírálása, az eljáró fórumok, az oltalom megszűnése, az igénypontok szerkezeti felépítése tekintetében és egy sor más fontos kérdésben. Az I. sz. Titkárság foglalkozott a használati minta jogintézményével és az újításokkal kapcsolatos kérdésekkel is, és ennek során az alapvető fogalmak egységesítése terén komoly előrehaladás történt (Vö : Dr. Krasznay Mihály : A KGST országok együttműködésének eredményei a találmányok és újítások területén, Szabadalmi Közlöny 1965. évi 6. szám.) A II. számú Titkárság a védjegy és ipari minta jogszabályok egységesítésének kérdéseivel foglalkozott. A különböző üléseken (pl. 1962-ben Prágában, 1964-ben Berlinben, 1965-ben Prágában, 1966-ban Kijebven stb.) meghatározták a védjegy fogalmát, az átruházás és a védj egy licencia feltételeit, és az áruk és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodás alkalmazásának bevezetésére ajánlást fogadtak el. Megállapodás jött létre az ipari minta fogalma, újdonságvizsgálata, oltalmi ideje, az ipari minták hasznosítása és díjazása tekintetében is. Végül foglalkozott a Titkárság a nyomdai betűjelek oltalmának kérdésével a BIRPI által készített tervezet alapján, valamint közös elvi álláspontot alakított ki a származási jelzésekkel és eredetmegjelölésekkel kapcsolatban. (Vö: Dr. Bognár Istvánné: A KGST-országok együttműködésének eredményei a védjegyek és az ipari minták tekintetében, Szabadalmi Közlöny 1965. évi 7. szám.) A III. számú Titkárság (az 1961. évi bukaresti, az 1962. évi szófiai, az 1963. évi budapesti, az 1965. évi berlini és prágai, az 1966. évi moszkvai stb. üléseken) elhatározta a nemzetközi finomított szabadalmi osztályozás bevezetését, a külföldi leírások átosz- tályozását az NSZO-ra, a szabadalmi leírások formátumának és fejrészének egységesítését, az Egységes Tizedes Osztályozás, mint kiegészítő osztályozás bevezetését, kidolgozták a szabadalmi dokumentáció metodikáját és célul tűzték ki a gépi dokumentáció és információ, valamint a gépesített újdonságkutatás kérdéseinek megoldását. (Vö: Ozorai Ferenc: A KGST-országok együttműködésének eredményei a szabadalmi osztályozás és dokumentáció területén, Szabadalmi Közlöny 1965 évi 8. szám.) A titkárságokon és munkacsoportokon kívül az együttműködés egyéb szervezeti formákban is folyt (pl. a hivatalvezetői értekezletek, jogászbizottsági ülések, főszerkesztői értekezletek, szabadalmi tárak vezetőinek értekezlete formájában.) Ezen túlmenően a szocialista országok találmányi hivatali közvetlen kapcsolatokat, rendszeres segítő együttműködést is kialakítottak egymással (pl. az OTH és az NDK hivatala konzultációkat folytatott a Közös Piac országainak szabadalmi egyezménytervezetével kapcsolatban, a Szovjetunió Találmányi és Felfedezésügyi Állandó Bizottsága segítséget nyújtott a szabadalmi leírások mikrofilmezésével kapcsolatos problémák megoldásában, az OTH a lengyel és csehszlovák találmányi hivatalokkal tapasztalatcserét folytatott az iparjogvédelmi képzéssel kapcsolatban stb.) A IV. számú munkacsoport és Titkárság nagy szerepet játszott abban, hogy a 60-as évek elejétől rendkívül aktívvá vált nemzetközi iparjogvédelmi együttműködés során sikerült biztosítani a szocialista országok összehangolt álláspontjának kialakítását és egységes fellépését. Ebben az időszakban a Párizsi Unió - különösen az előző időszak hullámvölgye után — hatalmas fejlődésen ment keresztül. Míg 1963. január 1-én 51 tagállama volt az Egyezménynek, 1968. január 1-re ez a szám 80-ra emelkedett. Nagy előrelépést jelentett, hogy 111
