Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
II. csoport - Vas-, fém- és gépipar
1869-ben 80 munkás dolgozott Walser műhelyében s a rendelkezésre álló helyiségek elégtelennek bizonyultak; 1870-ben tehát megvetette alapját a mai kifejlődött gyári telepnek, mely 1500 négyszögöl területen 850 négyszögöl fedett gyári helyiségeket foglal magában és 200 munkásra van berendezve. A legújabb találmányok szerint szerkesztett segédgépekkel dúsan felszerelve, a gyár készítményei is a technikai haladás legmagasabb fokán állottak : a szerény kezdetből, ernyedetlen szorgalom, önzetlen munkásság, a tűzoltó-szereknek tökéletesitése és a már specziális szakmának mindjobban való kifejlesztése által a mai világhírű gyártelep keletkezett, mely hazánknak több mint 2000 harangot és 7000 tüzoltógépet állított elő. A gyár hírneve azonban az országhatárain messze túl is elterjedt s évek óta látjuk megrendelői sorában a Balkán-félsziget tartományait, az európai Törökország, sőt Kis- Ázsia egyes városait és ezek nevezetesebb czégeit, sőt nem egy eset volt már, hogy a gyár kitűnő készítményeit egyenesen Amerikába vitték. Ha tekintetbe vesszük a nyugati államok megizmosodott és előrehaladt iparát, másrészt szem előtt tartjuk hazai viszonyainkat, melyek az ipar támogatásának most sem kedvezőek minden tekintetben, a Walser Ferencz által elért eredmény minden valódi hazafit büszkeséggel tölthet el. Fáradhatatlan munkássággal, és nem az anyagi jólétre, hanem kizárólag a technikai tökéletesítésre, az iparág fokozatos fejlesztésére fordított tevékenységgel eltöltött életet látunk magunk előtt. Walser Ferencz nem maga számára alkotta nagyszerű telepét. Sokszor mondá : én küzdők, fáradok, alkotok, hogy majdan fiaim, kik örökömbe lépnek, élvezzék munkám gyümölcseit . . . Es e nagy ipartelep megalkotója büszkeséggel tekinthet vissza több mint harmincz éven át tartó munkásságára. Büszkén is tekint végig munkásai során, kik iránt igazi atyai jóindulattal van eltelve ma is épúgy. mint akkor, a mikor egy napszámos állott mellette, és az annyi mesterségbe vágó és egyetemes szakismeretet igénylő munkálatokat egymaga, saját kezeivel végezte. Munkásságát többször érte kitüntetés, de Walser, mint önzetlen. nemesen gondolkozó polgár, sokszor kijelentette, hogy ezeket nem tekinti személyes kitüntetéseknek, hanem az összes gyári személyzetet és az ennek kezéből kikerült eredményt tartja személyében összpontosítva kitüntetettnek; ezt minden egyes alkalomkor érzi 6*
