Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
II. csoport - Vas-, fém- és gépipar
60 Kirn er György fiát Józsefet is a maga iparára fogta, és tani- totta, oktatta és 18 esztendős korában, három évi tanonezidő után fölszabaditotta. A fiatal ember még két esztendeig atyja műhelyében dolgozott mint segéd, azután batyut kötött a hátára és vándorló könyvével fölfegyverkezve vándorútra kelt 1829. junius havában. Legelőbb Béesbe ment. ahol majd két évig dolgozott különböző jóhírnevü fegyvermüveseknél. Azután újra kezébe vette a vándorbotot, hogy majd Lüttichben. majd Brüsszelben nézze meg a jelesebb fegyver- gyárakat. egyik helyt rövid ideig dolgozva is. Innen Prágába vitte vándorutja. és miután 6 hónapig dolgozott ott Novack akkori puska- művesnél. újra útra kelt. de ekkor már rég nem látott hazájába, szülei karjaiba vonta vissza a honvágy. 1832. október havában hazatérve Kimer József megszerezte Pest városában a polgári és mesterjogot, mire atyja társul fogadta üzletébe, fényes betűkkel Íratva czimerére a .Kimer és fia* ezéget. A fiatal mester még a következő évben családi tűzhelyet alapított, oltárhoz vezetvén az akkor igen tekintélyes lakatosmester Helfmann leányát, akivel boldog házasságában 2 leánya és 3 fia született : ezek közül most már csak egy leány és egy fiú (az üzlet mostani tulajdonosa) vannak életben. Az apa és fiú egyesült, szorgalmas tevékenységének csakhamar szűknek bizonyult a különben elég tágas műhely, és már 1835-ben áttették helyiségeiket a szervita-tér 2. sz. alatt levő házba, ahol az még ma is van. A nagyobb helyiségben nagyobb munkaerővel és kiterjedtebb mértékben űzték iparukat, és szolid, tartós készítményeikkel. szép és finom izlésii fegyvereikkel a legszélesebb körök elismerését vívták ki. ami abban is nyilvánult, hogy az 1842-iki iparkiállitáson ezüst, az 1846-ikin arany éremmel tüntették ki őket. Az üzlet megalapítója, az öreg Kimer György nem sokáig örülhetett e külső sikereknek, mert már a következő évben. 1847-ben. 66 esztendős korában meghalt. Kimer Józsefre ezután súlyos idők terhe nehezedett. Kitört az 1848/49-iki szabadságharcz, melynek folyamában a magyarok is, az osztrákok is két ízben konfiskálták a fegyverműves egész fegyvertárát, anélkül, hogy a kárpótlásnak még csak reményével is biztatták volna. Es később, a szabadságharcz elnyomatása után, az abszolút uralom idejében másfél éven keresztül megvonták tőle ipara űzésének jogát és csak hosszas utánjárással és folyamodáTL 1 •
