Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)

I. csoport - Élelmi és élvezeti szerek ipara

25

A kiállítások terén is buzgón működött közre ; a kecskeméti (1872), a bécsi (1873), az újvidéki (1875), s a szegedi (1876) kiállításokon mint bizottsági és bíráló bizottsági tag tevékenyen közreműködött; az 1878. évi párisi közkiállitás magyarországi bizottságának tagja volt, a székesfehérvári országos kiállítás alkalmából az akkori iparügyi miniszter fölhívása alapján terjedelmes és figyelmetkeltő jelentést terjesztett elő a szeszipar akkori állapotáról, de különös buzgalmat fejtett ki az 1885. évi országos kiállítás rendezésében. amennyiben tagja volt a helyi végrehajtó bizottságnak s mint csoportbiztos, jury-tag s mint szakmája bíráló bizottságának előadója működött. Végre több fontos ipari érdekben tartott szak- tanácskozmánynak volt munkás tagja s 1866 óta a budapesti kereskedelmi s váltótörvenyszék ülnöke, vagyis e törvényszéknek kereskedelmi tanácsosa.

E sokoldalú és elágazó tevékenysége mellett azonban Adler elsősorban minden erejét a vezetése alatt álló vállalatnak szenteli s amennyiben szabad ideje engedi, a legnagyobb készséggel foglalkozik szakmája és az ipar közérdekeivel és e működését jellemzi az a buzgalom, melylyel minden elvállalt tiszteletbeli állásának megfelelni igyekszik. De az ipari érdekek előmozdítására mindig kész áldozatokat is hozni és több Ízben járult hozzá oly iparvállalatok alapításához, melyek — mint előre látható volt — a befektetett tőkét megemésztették, de amelyeknek alapítása mégis hazafias kötelesség volt. Említésre méltó továbbá, hogy a vezetése alatt álló gyári vállalat munkásainak érdekeit is szivén viseli s 1884-ben igazgatói jutalékát a munkások javára engedte át.

Az ipar és a közérdek terén szerzett érdemeit legfelsőbb helyről is méltányolták, s 1882-ben Adler a Ferencz József-rend lovagkeresztjével lett kitüntetve. Ezenkívül több külföldi rendjelnek is tulajdonosa.