Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
VII. csoport - Az ipar szellemi munkásai
319 tente után. az összes, az ipartársulat kötelékébe tartozó csizmadiákat értekezletre hívta és megalakította az ipartársulat csizmadia szakosztályát, mely a csizmadiák specialis szakérdekeinek megóvását tűzte ki működése czéljául és hivatva volt. ezen működését az ipartársulat védd szárnyai alatt folytatni. Ez sikerűit is. 1877. február hó 8-án már egy bizottságot választott maga mellé és ennek szak- véleményéhez képest 500 írtért talpat hozatott a megfelelő gyárból továbbelárusítás czéljából. A társulat nem rendelkezvén pénz felett, saját hitelére hozatta a talpbört. Mikor a talpbőr megérkezett, összehívta a bizottságot, megbiráltatta vele a nyersanyagot, megmérette, meghatároztatta eladási árát stb. és a szakbizottság véleménye alapján áruba bocsátotta ő maga a talpbőröket, melyek csekély haszonnal csakhamar értékesítve lettek. A csizmadiák nagyot kaptak az első forrásból beszerzett talpbőrökön, melyek jó minőségűek voltak, jó mértékben lettek kiszolgáltatva és lényegesen olcsóbbak voltak, mint a kereskedésekben elárusítottak. Az ipartársulat viszont az amúgy értékesített talpbőrökön néhány irtot még nyert is. melyet azonban Lengyel kizárólag az újabb és újabb vásárlások által mindinkább megizmosodó nyersanyagraktár czéljaira fordított. A nyers a n y a g r a k t á r létesítésében Lengyel Antal ú 11 ö r ő volt. mert míg a hazai iparosok csak most kezdik a nyersanyagrak- tár létesítési munkálatait, ő már egy évtizeddel ezelőtt valósította meg a legüdvösebbnek bizonyult eszmét. Ezen tíz év alatt Lengyel a nyersanyag-raktár ügyeit a legönzetlenebb áldozatkészséggel, szak- avatottsággal es buzgalommal vezette és intézte s ennek köszönhető, hogy a nyersanyagraktár ma már 30.000 írt évi forgalmat csinál és mintegy 3000 írt alaptőkével rendelkezik. Lengyel a szolnoki iparosoknak nemcsak anyagi érdekeit mozdította elő. a mennyiben az ipartársulati házat szerezte meg részükre és a nyersanyagraktárt létesítette, hanem gondoskodott arról is. hogy szellemileg is tovább művelődhessenek. E czélból keresztülvitte, hogy a volt n é p k ö r könyvtárával az ipartársulatba olvadjon és megalakította Kreutzer Balázs buzgó közreműködésével az ipartársulati olvasókört. Meghonosította az ipartársulatban a nyilvános felolvasásokat, melyekben az ország számos nevezetes embere vett részt. Lengyel Antal továbbá szive egész melegével szereti azon osztály ügyeit, melynek boldogulása és képzése érdekében élete javát áldozá. Szíve minden dobbanása, lelke minden gondolata azon intézményé,
