Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)

VII. csoport - Az ipar szellemi munkásai

312 mint önkéntes az arad-bánáti táborozásban vett részt. Századában egyedül ő beszélvén románul, több érdekes megbízatást nyert. A forradalom után egyetemi tanulmányait elvégezvén, épen külföldre készült, midőn egy igen kedvező meghívás folytán ismét Debreczenbe mehetett első segédnek. 1853. végén Aradmegyében a borosjenői gyógyszertárt megvevén, 1854-ben Debreczenből nőül vette Galam- bossi Kiss Mihály városi tisztviselő leányát Marit, kivel nagy csa­ládot alkotva ma is boldog és példás házasságban él. Borosjenői kis gyógyszertára munkához szokott erejének kevés foglalkozást adott, s igy szabad óráit komoly tanulmányokra fordí­totta. Mint gyógyszerész hamar észrevette azt. hogy nemcsak a drágább külföldi, de a hazában termő gyógynövényekért is mily roppant összeg vándorol hazánkból a gazdag külföldre, holott szor­galmas gazdálkodás és utánjárás mellett ez összegek nagy része meg­takarítható lenne : megkezdte tehát mindazon gyógynövények tenyész­tését. melyek éghajlatunk alatt termelhetek s föltette magában, hogy ezekből legalább annyit termel évenkint. mennyivel külföldről szer­zett szükségleteit fedezheti. Fáradozásai reményeit messze túlszár­nyalták; minél nagyobb mérvben igyekezett termelni. Becs. Drezda, Stuttgart, Berlin. Hamburgból a kereslet annál nagyobb lett. E körülményre az akkori szaklapok utján felhívta kartársai figyelmét, ezeknek tanácsot, útmutatást adott a termelésre, buzdításul ingyen magvakat ajánlott, és példáját kartársai követték is. 1876-ban kor­mányunkat a konzulátusok figyelmeztették a gyógynövények termelé­sének fontosságára, minek folytán ez hazai gazdasági egyleteinket buzdítva fél is hívta a gyógynövények termesztésének felkarolására. Tehát Katona 15—20 évvel elébb volt már szerény úttörő e téren, mint azt a hivatottak tanácsolni jónak látták. Ugyancsak azon időben a községek által alakított epreskert és minta-faiskolák főgondnoksága reá bízatván, ezeket rövid idő alatt valóban példányszerü felvirágzásra sikerült emelnie. Mely munkás­ságáért a járás és község elismerésével, a debreczeni kertészeti tár­sulat pedig tiszteletbeli tagsággal jutalmazta. Gyermekei neveltetése végett 1867-ben Kecskeméten vásárolt gyógyszertárt és búcsút vett kis városától, hol áldásos tevékenységé­vel és szüntelen munkásságával a legszebb emléket biztosította magának. Kecskeméten mindenekelőtt gyógyszertára emelése volt főtö­rekvése ; de munkabíró tevékenységét már másfél év múlva az

Next

/
Oldalképek
Tartalom