Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)

VII. csoport - Az ipar szellemi munkásai

KATONA ZSIGMOND, gyógyszerész, Kecskemét.

Katona Zsigmond nagyfontosságu szolgálatokat tett a magyar ipar ügyének az iparos-mozgalmaknak a vidéken való fölébresztése, és rendszeres, józan fejlesztése, továbbá a kiállítási ügynek újból való fölkarolása által. A kecskeméti iparegyletnek ó volt éveken át buzgó és tevékeny elnöke, s e minőségében rendezte 1872-ben a kecskeméti iparkiállitást, melynek lelke volt. E kiállítással meghonosította az újabb alkotmányos aerában a kiállításokat, melyek azóta nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is szépen fejlődtek az ipar s az iparosok nem csekély előnyére.

Született Szatmármegyében 1828. máj. 1. Vámfaluban, hol atyja református lelkész volt. 1831-be árván maradt, további neveltetéséről akkor még életben volt nagyatyja gondoskodott. Gimnáziumi tanulmányait elébb Nagy-Bányán, majd Máramaros-Szigeten végezte, összes tanévein át minden tantárgyból kitüntetéssel. — Tanuló korában a papi pálya volt czélja, de Nagy-Bányán egy gyógyszerész, kivel véletlenül ismerkedett meg, a gyógyszerészeire buzdította, igy rokonai tanácsára is hajolva 1843-ban a gyógyszerészi pályára lépett. Az 18-18-ki forradalom mint segédet Debreczenben találta, honnan