Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
VII. csoport - Az ipar szellemi munkásai
303 1807-ben megválasztatott az országos iparegyesület titkárává, mikor is nemsokára ott hagyta a „Magyar Ujság“-ot és átvette a „Hazánk“ közgazdasági rovatának vezetését. Midőn iparegyesületi titkár lett, csakhamar megbizatott az „Anyagi Érdekeink“ czimü szaklap szerkesztésével, melyet 1880-ig és ez idő óta „Magyar Ipar“ czim alatt szerkeszt. Mudrony Soma az ipar és nemzetgazdaság terén, fiatal kora daczára, rövid idő alatt oly nagy elismerést szerzett, hogy az iparegyesület igazgatósága által előbb a vezér-titkári, később az igazgatói teendőkkel is felruháztatok. Vezértitkár 1872-ben. igazgató pedig 1874-ben lett. Mudronynak irodalmi munkássága is igen becses és széles körökben méltó a figyelemre. Eltekintve ama sok közgazdasági és főleg ipari érdekű fölterjesztéstől és sok nagybecsű emlékirattól melyeket mint az iparegyesület főtisztviselője, eddig szerkesztett, melyeket a logikus gondolkozás, eszmék bősége s eredetiségtől duzzadó erő jellemeznek. Mudrony népszerű nemzetgazdaságtant is irt az ipariskolák használatára. Müvei közül sokat emlegették a „Vámügy és Magyarország közgazdaságának újjászervezése“ czimü munkát, mely 1872-ben jelent meg és nagy feltűnést keltett. Két nagyobb munkája van továbbá Mudronynak. melyekre méltán büszke lehet. Az egyik az „Iparpolitikai Tanulmányok.“ melyben összes hazai iparviszonyainkra kritikailag kiterjeszkedik és bő tárgyismerettel, nagy szakavatottsággal s okos előrelátással vázolja teendőinket az ipari alkotások és reformok minden terén. E szakmunka egyike a legjobb magyar forrásmunkáknak és történelmi nevezetességgel is bir. Másik kiváló munkája a két kötetes .Ipariskolai Olvasókönyv“, melyet az iparegyesület külön iskolai tanterve alapján irt (eleitől végig irt és nem összeállított^). mely felöleli az összes ipariskolai tantárgyakat és Mudrony széles körű ismereteiről és képzettségéről tesz fényes tanúbizonyságot. Ezenkívül irt több kisebb könyvet, melyek közül kiemeljük az „iparmuzeumok irányáról“ szóló könyvet. Hosszú ideig közgazdasági vezérczikkírója volt a „Hon“-nak és egy időben az .Egyetértésinek Mindkét lapban magvas vezérczikkei közkedveltségnek örvendtek. Az iparosgyüléseken is előkelő szerepet játszott. Az 1872-ik évi iparos-gyűlésnek jegyzője volt: az 1876-iki szegedi közgazdasági kongresszuson gyakorlati felszólalásaival vonta magára a figyelmet ős 1879-ben az iparosgyülésen a legfogasabb kérdésnek volt előadója.
