Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
VII. csoport - Az ipar szellemi munkásai
296 fedezésénél a teljesen mellőzött hazai munkának bevonása, az iparos szakoktatás felkarolása, az iparosok szellemi művelődésének és társadalmi tömörülésének előmozdítása, — s számos más téren kifejtett lankadatlan munkálkodás, buzdítás, eredményes cselekvés jelzik Bátli Károly nyilvános pályájának ezen első időszakát. Egyik maradandó alkotását képezi a -Fővárosi ipa- r o s-k ör“ alapítása, mely virágzó egylet immár 14 év óta fejt ki a főváros iparos polgárságának társadalmi életére sokféle irányban jótékonyan kiható működést. A *Fővárosi iparos-kör“ 10 éves fennállásának emlékünnepe alkalmából a kör alapítójának és elnökének életnagyságu arczképe az iránta legőszintébb hálával és ragaszkodással viseltető tagoknak lelkes ovácziói mellett lelepleztetek. A kiállítási ügy terén Bátli Károly egyik legavatottabb szaktekintélyként van elismerve. Az 1872-iki kecskeméti és 1876-iki szegedi országos kiállítások szervezésében dr. Szabókyval élénk részt vett. s vezénylő szerep jutott neki mindkét kiállításon a bíráló bizottságok munkálkodásának vezetése körül. Nem kevésbbé tevékenyen támogatta Zichy Jenő grófot a székesfehérvári országos kiállítás szervezési előmunkálatainál, s mint a csoportbiráló bizottságok elnökeiből és előadóiból alakított központi elnök-jury másodelnöke, gróf Zichy távollétében közelismerésben részesült erélylyel mindvégig ő vezette e nagy tekintélyű testület tanácskozásait, mely számos fontos elvi kérdés felett volt hivatva dönteni és sokféle igényekkel meg érdekekkel szembe szállni. Mint az 1873-iki bécsi és 1877-iki párisi világkiállítások magyarországi központi bizottságának és jurv-jének tagja, alkalma volt úgy a kiállítási ügyek körül további gazdag tapasztalatokat szerezni, mint a magyar kiállítók érdekeit is hathatósan képviselni. O volt az. ki még az 1876-ik évben határozott alakban pendítette meg a budapesti országos kiállítás eszméjét, melyet az 1879-iki iparos-kongresszus az ő javaslata értelmében ünnepélyesen magáévá tett. „A hazai iparkiállitások múltban és jövőben“ czimü munkája által tovább érlelte az eszmét. Az előmunkálatok érdekében azután sorba látogatta és tanulmányozta a külföldi országos kiállításokat (Brüszel. Berlin. Halle, Stuttgart. Nürnberg stb.) s e kiállítások szervezetét egy önálló munkában ismertette azon alkalomból, midőn előadói javaslatképpen a budapesti országos kiállítás szervezetére nézve egy terjedelmes munkálatot terjesztett
