Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
VII. csoport - Az ipar szellemi munkásai
269 mozgalmak legelső megindítóját és legérdemesebb úttörőjét akarjuk bemutatni. Midőn a negyvenes évek legelején Pesten több kiváló férfiú összegyűlt, hogy egy közismereteket terjesztő egyesületet alkossanak, már az első gyűlésen Kossuth meggyőző érvekkel utalt a parlagon heverő nemzeti iparra és ezt a tért mint olyant jelezte, melynek leginkább van szüksége a fejlesztésre és a társadalom hathatós pártolására. Szavai gyújtó hatásának lehet tulajdonitani, hogy a gyülekezet a tervezett népművelési egylet helyett nyomban az ipa r- egylet alakítását határozta el. 1841-ben végleg meg is alakult ez egyesület, elnökévé Batthyányi Lajos grófot, aligazgotójává (később igazgatójává) Kossuth Lajost választván meg. Kossuth nagy előszeretettel fogott az iparegylet szervezéséhez s már az első közgyűlésen egy iparinuk iállit ás rendezését indítványozta, melyet 1842-ben rendkívüli odaadással és buzgalommal szervezett. Az e tárgyban kibocsájtott fölhívásban a kiállítás rendezését Kossuth a következőkben indokolja: rA honi műipar kombinált előmozdítására mindenekelőtt szükséges a jelen állapot ismerete; erre honunkban eddig mód nem vala ; de sikeresebb tán nem is lehet, mint egy nyilvános kiállítás, mely mindent, a mit a honi műipar széles Magyarhonban szerteszórva teremt, a szakrokonság szabályai szerint összeállítja s igy hazánk egyetemes műiparának mintegy tükörképét állítja fel megtekintésre ; a szerény csendben rejtőző vagy mostoha körülmények miatt egy elfelejtett zugban tespedő ügyességet napfényre hozza, a honi műipar tekintetében önmagával megismerteti, az igyekezetnek ingerül szolgál, gyárnokot és kézművest nemes versenyzésre buzdít, s a közönséggel közelebb viszonyba hozván, a kölcsönhatásnak jótékony erejét ébreszti föl.“ Kossuth volt tehát hazánkban a kiállítási ügynek megteremtője s mint rendező, első úttörője. Az 1842-ben tartott első magyar mű- iparkiállitásról Kossuth maga szerkesztette a jelentést, melynek minden sora méltán leköti az olvasó figyelmét. Annak nemzetgazdasági és iparpolitikai fejtegetései ma is kiváló becsesei bírnak. E jelentés éleslátással, kiváló tapintattal, bámulatos érzékkel és szakértelemmel oly művet nyújtott, melynél tökéletesebbet ma, négy évtizednek óriási politikai, társadalmi és közgazdasági átalakulásai után egy országos kiállítás sem volt képes produkálni. Az egyes iparágaknál nyújtott statistikai és históriai adatok pedig oly becsesek, hogy
