Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
VI. csoport - Forgalom és kereskedelem
233 Első nagyobb munkája: -Az ausztriai birodalom statisztikája különös tekintettel Magyarországra“ 1854-ben jelent meg: a második: „A politikai tudományok kézikönyve“ 1861-ben. (s azóta már harmadik kiadást ért.) 1862-ben a műegyetem részéről, mint nemzetgazdasági szaktanár a londoni világkiállitásra küldetvén ki. arra vonatkozó Jelentését közzé is tette, s abban behatóan fejtegette hazai közgazdaságunk reformjának némely főelveit. Az akadémia által már 1860-ban levelező-, 1865-ben rendes taggá választatván meg, székét első Ízben az állameszme történetének fejtegetésével foglalta el, a mint az azó, közép- és újkorban nyilvánult. Két legfőbb munkája az akadémián nagy jutalmakban részesült: „A nemzetgazdasági eszmék fejlődési története és befolyása a közviszonyokra Magyarországon“ az akadémiai rendes nagyjutalmat: .Nemzetgazdaságunk és a vámpolitika, folytonos tekintettel törvényhozási feladatainkra és társadalmi teendőinkre az anyagi érdekek terén“ (1868.) a pesti takarékpénztár által kitűzött Fáy-dijat nyerte el: az előbbi németül is megjelent s a külföldön is nagy elismerésben részesült: „Die geschichtliche Entwiklung der National Oekonomik und ihre Literatur“ (1860); valamint: „Theorie der National- Oekonomik als Wissenschaft“ czimü műve is. A német irodalomban nem csekély feltűnést okozott azon két nagyobb politikai jellemrajza is, melyet a Brockhaus-féle „Unsere Zeit“-ban (1859—61) gróf Széchenyi Istvánról és Deák Ferenczről adott, e nagy államférfiain- kat a külfölddel ismertetve. Kautz tanulmányai és irodalmi tevékenysége az állam és és társadalmi tudományok minden főbb ágára kiterjeszkedett: fő szaka azonban a nemzetgazdasági tudomány, melyet már fönnebb említett s akadémiai nagyjutalmat nyert müvén kívül még egy nagyobb művében egész rendszerben kidolgozott, három nagy kötetben : .A nemzetgazdaság és pénzügytan rendszere : 1. A nemzetgazdaság általános tanai : II. A nemzetgazdaság különös tanai ; III. Pénzügytan.“ Önálló adalék ugyan e tárgy teljes kimerítéséhez : „A társulási intézmények a nemzetgazdaságban.“ Ezeken kívül több nemzetgazdasági. vámpolitikai, pénzügyi stb. értekezése jelent meg. Azután a valuta és pénzkérdést tette alapos tanulmány tárgyává ; s e tanulmányainak eredményét szakfolyóiratokban és akadémiai felolvasásokban nagyobbára közzé is tette.
