Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
I. csoport - Élelmi és élvezeti szerek ipara
9 és jogot Kolozsvárt! végzett a katli. liczeumban, mint ösztöndíjas. Tanulmányai végeztével 1839-ben Nagy-Enyeden megyei Írnoknak esküdt föl. s szolgált is egy évig. de hajlama s ösztöne e pályától távol vonták. Atyja az ősi birtok egy részét neki átengedvén, gazdálkodni kezdett, s csakhamar fölébredt benne az ösztön, mely pályájának megadta ezentuli főirányát. Átlátta, hogy a mezőgazdasági iparágak okszerű fejlesztése és helyes alapon nyugvó vállalkozás nélkül kisbirtokosnak előhaladnia nem lehet. Előbb tehát kereskedés utján tőkére igyekezett szert tenni, s bort. dohányt és deszkát szállított Magyarországba. E vállalkozásaiban annyi szerencse kisérte, hogy nehány év múlva terjedelmes jószágokat vehetett haszonbérbe, s azokon a kiterjedt gazdaságon kívül nagyobb mérvben kezdett foglalkozni a szeszgyártással. a malomipar fejlesztésével s marhatenyésztéssel. E foglalkozásaiból az 1848-ki mozgalmak zavarták ki. melyek eddigi fáradozásai gjüimölcsét egyszerre elsöpörték. A föllázadt oláhság az ő birtokait is teljesen elpusztította és kirabolta, sőt Kis-Enyeden az ő házába menekült magyar lakosokat is fölkonczolták. Szerencsére a tulajdonos ekkor Nagy-Enyeden volt, azonban innen is menekülnie kelle családjával, mert az oláhság e várost is zsákmányul ejté s fölgyujtá, mely alkalommal a piaczon levő háza is a lángok martaléka Ion. Az igy csaknem tönkrejutott család Kolozsvárra költözött, ahol aztán végleg meg is telepedett. ’Sigmond Elek birtokát eladta, s bízva szerzett tapasztalataiban, bízva önmagában, csüggedetlenül kezdte újból az életet. S pályájának ez volt forduló pontja, amely nemcsak önmagára, de az erdélyi részekre is nevezetes hatást gyakorolt. 0 állította ugyanis Erdélyben, — Kolozsvártt. az első nagyobbszerü szeszgyárt, amelyben a lepároltatásnál a gőz szerepelt. 1851-ben keletkezett az első. 1853-ban a második ily gyára, amelyek ugyszólva alapját vetették meg ez országrészben a szeszipar okszerű fejlődésének. De tevékenysége itt sem állapodott meg. 1853-ban Kolozsvár elővárosában, a hidelvi kiiály-utczában megnyitá az első gőzmalmot Erdélyben. E vállalkozása még kihatóbb volt a mezőgazdaságra, valamint a malomiparra, mint a szeszgyár. Kezdeményezése alapján az eidélyi részekben számos műmalom keletkezett, melyek ez országrészt ellátván finomabb lisztnemekkel, nemcsak a
