Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)

V. csoport - @Műipar

194

e nemben kitűnni. Luxus-üvegei közül felemlitendok első sorban az üvegpénzek, melyek csak az érem egyik felén vannak nyomva, részint ezüstözve, hogy igazi pénzeknek lássanak, részint ezüst nélkül beetetve, vagy az üveg talpába téve. E pénzek éles nyomatnak, a milyeneket üvegből még sehol sem állítottak elő s készítési módjukat hyaloplastikának nevezik, mely eljárást a Zahnnál 1849-ben működő dr. Pantotsek L. V. talált fel. Kár. hogy e kitűnő és érdekes találmány technikájának titkát a feltaláló magával vitte a sirba.

Zahn kiállított egy erős falú csészét is. szabadon álló, köszörült kőirással. a római diatréták formájára, melyekből egyes darabok az antik kabinetekben még előfordulnak. Az első enemtí edényt dr. Pantotsek még 1866-ban készítette, később kettőt ő maga köszörült latin és magyar felírásokkal s a pesti koronázás alkalmával ő felségeiknek ajándékozta.

Az ilyen csészékre a pohár külső falának közepén egy üres gyűrűt fújnak. Ennek a gyűrűnek a külső falát köszörülik ki aztán oly módon, hogy az öntött betűk rajta maradjanak. Az antik diatrétánál a hetüket tömör üvegből vágták ki s csupán a hegyes alakú zsinegeket hagyták meg. melyek a gyűrűhálót a csészéhez tartották. A technika tehát különböző. Pantotsek köszörülése rendkívül művészies és másutt talán nem is utánozható.

Zahn szivárványos, opalizáló üvegei kiválóak. Valószínű, hogy valami fémoldat felkenése vagy beolvasztása által nyerik ezt a színjátékot. Érdekes ebben az. hogy az átható színes sugarak a visszaverődött sugarakat pótolják. Ezt is Pantotsek találta ki 1856-ban és e találmány, melynek szépsége és sajátszerűsége átalános feltűnést keltett, magyar specziálitásnak nevezhető.

Zahn a muranói fehér és tarka virágú csillárokhoz, melyek csábosak, mint minden velenczei üveg. teljesen hasonló üveg-csillárokat, lámpákat és koszorú-gyertvatartókat is készített és mutatott be és pedig bronz fölszereléssel, kristály- és színes üvegdiszitéssel. melyek részint a forma kedves változatai, részint az árak olcsósága, de művészi kivitelük miatt is. átalános figyelmet keltettek^

Zahn még’ egy 1807-ben alapított üveggyárat vett át s azt 1839-ben Zlatnóra telepítette át. Az üvegipar folytonos és fokozatos fejlesztésére és műipari szempontból való emelésére törekedvén, már a Kossuth által 1846-ban rendezett mfíiparkiállitáson feltűnő és a műizlés magas fokán álló készítményeiért a nagy arany érdempénzt kapta jutalmul.